Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTOROK KÉSZÍTŐI - Kézműves-iparosok a népi bútorkészítésben
A kézművesek közül a nyergesmesterek és az üvegesek bútorkészítésben betöltött szerepét is érdemes áttekinteni Északkelet-Magyarországon. A későbbiekben, a bútorok árairól szóló fejezetben ismertetett - Abaúj vármegyére érvényes - 1696-os árszabásban szerepelő „settzel széknek a fája” azt az ülőbútort jelenti, melyet a nyergesmesterek vontak be bőrrel. A bőrrel bevont székek paraszti használatáról nagyon kevés adattal rendelkezünk. Általánosan semmiképp sem terjedt el, már csak ára miatt sem. 1696-ban 1 forintot kértek a bútornak csak a „fájáért", tehát az asztalos készítette szerkezetéért, ami még nem tartalmazta a bőrözés költségét. Eközben egy karszéket festve 36, festetlenül 24 dénárért lehetett kapni.196 A XIX. században írt végrendeletekben már egyre többször fordulnak elő a bőrrel bevont bútorok, de ezek többsége is nemesi és polgári használatban. Tomaallyay József Tiszakesziben 1853-ban kelt végrendeletében „gazdaszszonyom hűséges szolgálójára”, Orosz Teréziára hagyott — több más bútor között - egy bőrös kanapét és hat bőrös karosszéket.197 A XVIII század végétől azonban már a területen is elkülönül a nyergesek tevékenységétől a bútorok borításával, bevonásával foglalkozó iparosok munkája. Egy 1812-ben Heves Külső-Szolnok megyére kiadott árszabásban például „szék borítóknak" nevezik az ezzel foglakozókat.198 Az üvegesek a népi lakáskultúra több tárgyának az elkészítéséhez járultak hozzá munkájukkal. A faliképek mellett a Mária-házak, Házassági-emlékek (menyasszonyi koszorú, jegykendő stb.) számára készített szekrénykék ajtajának üvegezésén túl a tárolóbútorok közül elsősorban a pohárszékek ajtajának üvegezését végezték.199 Ezek a bútorok azonban Északkelet- Magyarországon csak viszonylag későn, a XIX. század második felében kezdtek elterjedni, és például a palócokhoz hagyományos formájában már nem is jutottak el a gyári bútor megjelenéséig. 196 BAZML IV. A. 501/b. XVI. I. 15. 197 BAZML. 655 f. 1. doboz. 198 HML IV-l/b. 298. 995. 199 H. CSUKÁS Györgyi 2003. 25. 88
