Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTOROK KÉSZÍTŐI - Kézműves-iparosok a népi bútorkészítésben
A kézműves-iparosok közül az esztergályosok szerepét is fontos elemezni. Már a XVIII. század közepétől találkozhatunk az Északkelet-Magyaror- szág területéről fennmaradt árszabásokban az esztergályosok bútorokhoz készített termékeivel. Nógrád Vármegye 1742-es kibocsátott szabályozásában a következőkkel: „-Két darabbúi álló kerék Asztal tíz személyre Esztergályban metszett 6. lábbal.- Három darabbúi álló Asztal Esztergályos múnkával csinált lábokkal.- Egy nyoszolya Esztergályban faragott lobokkal és Firhangnak való Födélfákkal.- Egy Bölcső Esztergályos munkával csinált lobokkal ”m Ez utóbbi tételnél az esztergályos munka értékéről is képet kaphatunk. A bölcső esztergált lábakkal kettő, míg e nélkül 1 forintba került. Heves Külső-Szol- nok Vármegye 1813-ban kiadott árszabásában az alábbi darabok szerepelnek: Egy közönséges Fedeles Agyhoz való Lábak esztergályra Fedeleihez való gombokkal egygyütt- Közönséges fedeleden Agyhoz való esztergályozott lábak gombokkal egygyütt- Böltsőhez való Lábak felűl-is alól-is gombokkal ”193 194 A felsorolás is mutatja azt a termékkört, mellyel az esztergályosok a legnagyobb mértékben kapcsolódtak a bútorkészítéshez. Az ágyak, bölcsők, asztalok mellett a XIX. század közepétől egyre nagyobb számban találkozhatunk a menyasszonyi ládákat díszítő féloszlopokkal, és ez a díszítés a kasz- likon, komódokon is kedvelt maradt. Az esztergályosok mellett a lakatosok tevékenysége kapcsolódott a leginkább a bútorkészítéshez. A ládákra, komódokra, tékákra zárakat, lakatokat, vasalatokat, díszlemezeket - a forrásokban szereplő szóhasználattal „pléheket” - készítettek.195 Termékeik a XVII. századtól szerepelnek a vármegyei limitációkban. 193 NML IV. 1/1. Árszabások. 1742. 194 HML IV-l/b-298. 995. 195 A legkorábbi adat a XVII. századból a lakatosokkal kapcsolatban egy 1626-os limitációban található. BAZMLS IV. A. 1001/b. 98. 275. 87
