Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTOROK KÉSZÍTŐI - Kézműves-iparosok a népi bútorkészítésben
asztalos céh mestereinek sorába.189 Amikor a remek a műhelyében készül, már ő Egerben az egyik legismertebb és legelismertebb mester, elsősorban a gazdálkodást, ezen belül a szőlőfeldolgozást segítő újításai, találmányai miatt. Az említett makettet készítő Gogh János azonban az iratok tanúsága szerint nem lett Egerben a céh tagja. Azt nehéz elképzelni, hogy egy ilyen színvonalú, ma is csodálatra méltó remeklés után ne vették volna be az egri mesterek közé. Az egri vegyes asztalos céhben a mesterré váltak jegyzékébe 1850. szeptember 11-én jegyezték be a mesterek közé Roth Józsefet, aki „ Szögeden remekelt és be vévődött fél taxa melet ” Az Egerben remeklő asztalosok közül is bizonyára voltak, akik az ország más tájain, városaiban telepedtek le, ez igaz lehetett a Gyulán született Gogh Jánosra is. A privilégiumok azonban nem szabályozzák ezt a kérdést, így az erre vonatkozó források Egerben még további vizsgálatot igényelnek. A miskolci asztalosok céhlevelében a 21. artikulus foglalkozik ezzel a kérdéssel, mely szerint: „A ki a Remeket valamely helyen már megtette, és itten privilégiait Czéhnél valóságos Mesternek bé-vétetett, annakutánna pedig a helybéli Elöljáróságnak, vagy á Királyi Hely-tartó Tanács engedelme mellett másutt le-telepedni kíván, az nem tartozik többé újonnan remekelni, elég, ha azon előadását az illető Czéhnek hiteles tanúlevelével megbizonyíttya. ”190 A fenti cikkely alapján a remeklő legényt abba az asztalos céhbe kell felvenni -jelen esetben a miskolciba -, amely településen a remeklést végezte, céhes mesterként azután már költözhetett más településre és kérhette felvételét az ottani céhbe. A kisebb településeken azonban sok olyan asztalos dolgozott, akik sohasem váltak a céhek tagjaivá. Mindegyik privilégiumban találhatunk utalást a céheken kívül dolgozó asztalosokra, így például a rimaszombati privilégium tizedik artikulusában: „ ...Egy Czéhben bé nem vétetett Kontár Mester ember is a mi Rima- szombati Városunkban megne szenvedtessék, hogy minden Mester ember maga mesterségét csendesen űzhetvén egy mással békességesen éljenek. ” A gyöngyösi asztalosok szabályzata is tiltja a kontárok tevékenységét és árujuk behozását, értékesítését a város területén. Ez alól azonban már vannak kivételek, az országos vásárokon bárki árulhat, kalmárkodhat. Jelentős 189 HML IX.6.1/b. 190 HÓM HTD 76.10.6 A Miskolci Asztalos céh privilégiuma. 85
