Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTOROK KÉSZÍTŐI - Kézműves-iparosok a népi bútorkészítésben
szoros kötelessége Fél Esztendőnként á Fő Czéh Mesternek Házában Fel gyűlni hogy ottan Minden illetlen és rendetlen dolgok melyek történtének válna kemény vizsgálás ala vetessenek... ” „ Valamely kedvetlen Panaszra méltó dolog vagy pedig egyikének a másikra való vádja adván elő magát, mindenik Fél külön, minden zűrzavarnak el kerülésére végig meg halgattassék, mind egyik Fél tsendesen meg halgattatván az Gyűlésbűi kimenjen, hogy a Czéh Gyűl lése igazán és jól végezhessen, az ítélet véghez menvén a Czéh Mester a vadoltakat béhivatván és a végzést elejekbe térj esze, s a peresek egy másnak adott parolájokkal meg békéltessenek. ” „ Történvén valamely Peresnek a Czéhbeli Gyűlésnek tett végezésével való megnem elégedése, szabad lészen a maga költségére másféle Nem inter- essatus Mester Embereket a dolognak meg iteléssére gyűjteni, de amely dolgok mint egy a mesterséget illetik, semmiképen a Biró eleiben appellalni, vagyis vinni nem lészen szabad. ” „Ha az efféle Czéh Gyűllesekben valamelly bortól vagy egyéb italtól megrészegedett Ember, kire az Hlyen Mesterséget illető Törvényes dolgok nem bizattathatnak találtatnék, és akinek lármája miatt a Rendeléseknek tsendes folyamatja meg haboríttatnék az illy garázda Embert nem tsendesí- thetvén á Gyűlésből ki igazíttassék. ” Érdemes megjegyezni, hogy a fennmaradt rimaszombati asztalos privilégium az államigazgatás által nem ellenjegyzett példány. Éppen ez lehet az oka, hogy nem követi azokat a szerkesztési mintákat, melyek az 1761 után — Mária Terézia uralkodásának idején - kiadott céhleveleknél oly gyakoriak. Az 1771-ben kiadott gyöngyösi és a 1777-ben kiadott 16 szepesi város180 asztalos privilégiumai a céhgyülés működésével csak az iratok második részében foglalkoznak. A gyöngyösi asztalosoké például csak a kilencedik ar- tikulusban, ugyanakkor az első artikulus a céhzászló készítését és az ehhez kapcsolódó vallási és erkölcsi útmutatásokat rögziti181: „a Czéhnek közönséges költségével egy illendő zászlót (hogy ha még nem volna) magoknak csináltatni és azt a Parochialis Templomban tartani, s az alatt az Úr Napi és annak Octaviáján tartandó Processióknak alkalmatosságával minyáj an a Mesteremberek, Legényeik és Inassaik akár mely Hitben leendnek tisztességessen megjelenni magokat böcsületessen és ájtatos- san viselni köteleztetnek... ” 180 ELTE K kézirattár. Privilégia et articuli ceharum IV/32. 1777. 181 ELTE K kézirattár. Privilégia et articuli ceharum IV/25. 1771. 80
