Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)

A BÚTOROK KÉSZÍTŐI - Kézműves-iparosok a népi bútorkészítésben

A céhek vallásos jellege és tevékenysége a XVIII. században megerősödött. Ez különösen igaz volt a katolikus vallásúak esetén, és ahogy a fenti példa is mutatja, ezt az állami hatóságok is igyekeztek erősíteni azzal, hogy a céhek vallásos tevékenységét az újonnan kiadott privilégiumokba is igyekeztek belefoglalni. A fent idézett gyöngyösi iraton egyébként Comes Francisceus Eszterházy és Josephus Jablanczy szignója mellett az uralkodó, Mária Terézia aláírását is megtaláljuk.

Az asztaloscéhek vallásos tevékenységének a privilégiumok mellett is számos példáját találjuk a céhes iratokban. így az egri asztalos, lakatos, üveges, esztergályos és puskamüves céh mestereinek névsorát182 tartalmazó könyvben is találunk vallásos emléklapokat, ahol a céhzászló alatt gyűltek össze az iratot aláíró, adományozó mesterek:

„Deo Optimo Maximo Aj tat os és Örök Emlékezet Mellyet MDCCCXX Észtben 28 Májusban készítetett az Egri Érseki Várossa- ban lévő Asztalos, Lakatos, Puskás és Üveges Tzéh Tagjai jó szándékokból alább írtak ajánlván magokat az ISTEN Dicsőségére készült Zászló alatt Vitézkedvén ezek úgy mint:... ”

Az ünnepi alkalom a céh zászló elkészülte volt, az idézett iratban pedig rögzítették, hogy melyik mester hány forinttal járult hozzá a költségekhez. Az 1820-as évszámot viselő egri asztalos céhzászló ma is megtalálható a Dobó István Vármúzeum gyűjteményében.183

A privilégiumok nagyobb részt természetesen nem a vallásos tevékenységről, hanem a működés szabályairól szólnak. A rimaszombati asztalosoknál azonban egyáltalán nem találunk a vallásos

54. kép. Az egri asztalos, lakatos, üveges, esztergályos és puskaműves céhben mesterré váltak névsora.

1733. Címlap. HML. IX-6. 1/b.

182HMLIX. 6. 1/b.

183 DIVT. 81. 30. 1-2.

81