Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTOROK KÉSZÍTŐI - Kézműves-iparosok a népi bútorkészítésben
lyok berendezéséhez is az említett térségből rendelik meg a bútorokat, mint azt a diósgyőri vár esetén is tapasztalhattuk.171 A Szepesség városainak - így az említett Lőcse és Késmárk - asztalosai elsősorban megrendelésre dolgoztak. A paraszti bútorzatra gyakorolt hatásukat nem közvetlenül, hanem közvetve követhetjük nyomon. A vizsgált terület délebbre fekvő asztalos centrumainak a kialakulása során sok asztalos vándorolt, tanult a Szepességben. A kapcsolat a későbbi századokban is megmaradt. A megerősödő egri, gyöngyösi, rimaszombati, miskolci asztaloscéhek mestereinél a XVIII-XIX. században több alkalommal is dolgoztak vándorló lőcsei172 vagy más szepességi városból érkezett legények. A XVI-XVII. században a céhek az említett szepesi városok mellett Sáros vármegyében173 és délebbre Kassán, Sátoraljaújhelyen és Rozsnyón174 is megalakultak. A területen ettől délebbre a Török Birodalom és a határvidéken gyakori dúlások, háborúskodások akadályozták a céhek kialakulását és zavartalan fejlődését. Ezzel magyarázható, hogy a Dél-Gömör, Nógrád, Heves, Borsod, Abaúj, Zemplén vármegyékben a XVIII. század az asztaloscéhek létrejöttének időszaka, mely a XIX. században is folytatódott. 1. táblázat. Önálló és vegyes asztaloscéhek alapítása a XVIII-XIX. században Északkelet-Magyarországon Vármegye A céh székhelye és alapításának éve Abaúj Mecenzéf - 1724, Szepsi - 1784 Borsod Miskolc - 1799 Gömör Rimaszombat - 1761, Jolsva -1798, Csernek - 1801, Dobsina - 1801, Tiszolc - 1828 Heves és Külső-Szolnok Eger - 1732, Gyöngyös - 1771, Tiszafüred - 1841 Nógrád Balassagyarmat - 1826 Zemplén Sárospatak - 1771, Sátoraljaújhely - 1842, Tokaj - 1852 171 MÓL. DL. 25709. sz. Kemény L, 1891.44. Közli: VERES László 2005. 87. 172 1838-ban, 1852-ben „Erogatio Kis Könyve az Becsületes Asztalos Céhnek az 1823 dik esztendő 8 dik Januariustól fogvást kezdődik.” HÓM. HTD. 76. 10. 3. Közli: VERES László 2005. 95. 173 Bártfán 1569-ben, Kisszebenben 1574-ben. 174 SZÁDECZKY Lajos 1913. 174., VERES László 2006. 51. A két szerző 1459-re datálja Kassán az első olyan vegyes céh létrejöttét, melyben az asztalosok is helyet kaptak. A Magyar Országos Levéltárban az Asztalos és Üveges céh 1641-ben Kassa városa által kiadott privilégiuma található, melyet az uralkodó újított meg 1821-ben. Rozsnyón 1630-ban önálló, Sátoraljaújhelyen 1686-ban vegyes asztaloscéh alakult. 78
