Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTOROK KÉSZÍTŐI - Kézműves-iparosok a népi bútorkészítésben
játos stílust teremtett - a továbbiakban még szó lesz. így ebben a fejezetben elsősorban a központoktól távolabb tevékenykedő asztalosokról, illetve azokról a kézműves iparosokról kívánok szólni, akik valamilyen módon kapcsolódtak a bútorkészítéshez. Az asztalostechnika már az ókorban is ismert volt. A magyarság körében azonban sokáig ismeretlen. A koraközépkori Európában is kevésbé elterjedt, jórészt feledésbe merült. Az eljárás rohamos térhódítását a fűrészmalom 1322-ben Augsburgban történt feltalálása inditotta el. Ez ugyanis megnövelte a termelékenységet. Az asztalosság ekkor vált el az ácsmesterségtől. A mesterség igen gyorsan gyökeret vert Magyarországom, melyet bizonyít, hogy amikor a pápai udvar 1367-ben V. Orbán alatt visszatért Avignonból Rómába a palota berendezésén három magyar asztalos is dolgozott.164 A magyar királyi udvarban a XIV. század végén XV. század elején terjedt el az asztalosbútor, melyet a kutatók Zsigmond király párizsi tartózkodásával hoznak összefüggésbe, ezt követően ugyanis külföldről asztalosok érkeztek az országba.165 Az asztalosbútor terjedése hazánkban a templomokon,166 kolostorokon keresztül vezetett a nemesi, polgári, majd paraszti otthonokba. Legszebb és legkorábbi - máig fennmaradt - példákat a felvidéki templomok bútorzata szolgáltatja. Nem véletlen, hogy az első asztaloscéhek a vizsgált terület északi határán, a Szepesség városaiban jöttek létre. A tanult mesterek érdekeik, elsődlegesen a piacaik védelmére tömörültek céhekbe, melyek szigorú szabályok szerint szerveződtek. Ezeket a működési szabályokat fektették le a céhlevelekben, privilégiumokban. A Szepességből a legkorábbi céhlevél a lőcsei asztalosoké, mely 38 pontban, artikulusban rögzíti a szervezet működését 1600-ban, német nyelven íródott.167 Sok hasonlóságot mutat a néhány évvel később - 1606-ban - Késmárkon kiadott privilégiummal. Mindkét iratot a szabad királyi város 164 János, Mihály és András asztalosmesterek munkáját a pápa naponta fél aranyforinttal jutalmazta, ami igen nagy összegnek számított. SZULOVSZKY János 2005. 114. 165 SZABOLCSI Hedvig 1954. 14-15. 166Bártfa templom könyvtárszekrénye - 1487, Gölnicbánya, Lőcse, Szepesolaszi, Szepes- daróc stallumai stb. 167 ELTE K kézirattár. Privilégia et articuli ceharum IV/1. „Wir Urban Eull Richter, Sebastian Kramer, Friedrich Pobst .. .Rathsgeschwome der k.f. Stadt Leutsch...Ersehenen und geben zur Leutsch. 1600”. 76
