Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTOROK KÉSZÍTŐI - Kézműves-iparosok a népi bútorkészítésben
A legtöbb mesterhez köthető munka azonban a Karancs-vidékéről származik, de ismertek ilyen darabok többek között az Ipoly mentéről, Rimaszombat környékéről és Dél-Gömörből Harmac környékéről is.159 Az 1880-as évektől mind több évszámos faragott bútort ismerünk. Ennek a XIX. század végi időszaknak a pilinyi Bertók János mellett Csábrádi József60 volt a másik stílusteremtő egyénisége. A bútorkészítés az északi részen találkozott a pásztorművészettel, ami viszonylag egységes faragott bútorstílus kialakulását eredményezte, melynek áttört motívumai az ágy kivételével szinte valamennyi darabon előfordultak. A faragás és a bútor gyakran nem egy kéz munkája volt, az áttört, faragott táblákat utólag építették be a bútorokba. Mivel a bútor díszét ez a faragás adta, az asztalos nevét sokszor nem is ismerjük, míg a faragott táblák készítőit igen. A XX. század elején bontakozott ki Lőrinc Pál161 karancskeszi juhász és Gyurkó Pál uradalmi kanász munkássága. Gyurkó munkáit „GYP” monogrammal és a készítés évszámával is ellátta, ezért tárgyai ma is jól azonosíthatók a múzeumi gyűjteményekben. A pásztorok azonban nem kizárólagosan a bútorokba kerülő táblákat faragták, hanem a használati eszközök széles skáláját is. Ezek közül jó néhány vált a paraszti lakáskultúra kiemelkedő darabjává. Művészien faragott kanál-, gyufa-, fűszer- és sótartók, türelemüvegek kerültek a lakóházba, de Gyurkó Pál például áttört faliképet is faragott.162A kisebb tárgyak révén azoknak a pásztorfaragóknak a munkája is megjelent a lakáskultúrában, akik nem készítettek bútorokhoz faragásokat. A kiemelkedő alkotók közül Berze Jani juhászról például nem ismert, hogy bútorokhoz faragott volna táblákat, de domború faragással készült képkeretei kiemelkedő darabjai a palóc népművészetnek.163 Kézműves-iparosok a népi bútorok készítésében A falusi specialisták, háziiparosok mellett kézműves-iparosok is dolgoztak a falvakban. Azokról a központokról, ahol több mester dolgozott - és ezzel sa159 CS. SCHWALM Edit 1994. 39. 160 NM.71. 56.3, NM.56.44.6, NM 80162, NM 80158 161 NM.56. 41.14-20. 162 PM. 67. 10.3. 163 DIV. N. 78. 57. 1, D1V. N. 54. 46. 1. 75
