Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)

A BÚTOROK KÉSZÍTŐI - Specialisták, háziiparosok

53. kép. Asztal. Balogh István munkája. Bélapátfalván készült 1880 körül. DIV N. 61. 140. 1.

(Fotó: Lónyai Györgyné)

közepén élt, falusi kovácsmester volt, aki a vas mellett (oromdíszek) fából különböző használati tárgyakat is alkotott (fakupa, méhköpü, citera, csobo- lyó, lapát stb.).

Ezeken túl a lakásbelső szinte valamennyi bútordarabját készítette ácsolt faragott technikával. Díszítései nem utánzatok, az ácsolt ládákon látható négyzetes, rácsos, vonalas, díszítés a körzővel húzott íveket mellőzi, így nem vonható párhuzam a gömöri szekrények ábrázolásaival. Nemcsak a mintáknál alkalmazta saját terveit, olyan bútort is alkotott - a lábon álló, tálas szekrényt - mely formabontó, nem hozható kapcsolatba a környéken ekkor használt tárolóbútorokkal, és sok tekintetben a jóval később, gyári darabként elterjedt kredenc szerkesztési módjára emlékeztet. Készített széket, barokkosán ívelt támlával és karos lócát mívesen faragott háttámlával.

A palóc vidék népi bútorait jelentősebb mértékben adták a specialisták, mint más területen. Mikófalváról több faragó specialista nevét ismerjük, elsősorban a múzeumokban őrzött tárgyaik alapján. A már említett Göböly József mellett Kovács Nénő Balázs és Kovács Nagy György táblás széket, tálas fogast, lócát, Kovács bánó Gusztáv és Boros Illés az említetteken túl karoslócát és asztalt is faragtak.

74