Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTOROK KÉSZÍTŐI - Specialisták, háziiparosok
A BÚTOROK KÉSZÍTŐI A bútorok egy részét a használók saját maguk készítették, bizonyos egyszerűbb darabokért úgy tartották, hogy nem illik pénzt adni. A falusi barkácsolók mellett Északkelet-Magyarország népi bútorai specialisták, háziiparosok és képzett kézműves iparosok munkái. A XX. század elejétől pedig megjelennek a paraszti háztartásokban a bútorgyárakban készített darabok. A XIX. század végéig a bútorok készítése lassan tolódott a mesteremberek felé, de ez a különböző műveltségi csoportoknál eltérő időben és ütemben történt meg. Specialisták, háziiparosok A palóc falvakban mindvégig jelentősebb szerepe maradt a házilag készített bútornak és a helyi készítőknek, mint a Galgamentén vagy a Poroszlói Tiszatájon. Párádon a XIX. század végén - a szekrényeken kívül - még alig akadt olyan darab, melyet ne maguk állítottak volna elő.156 Ugyanakkor több faluban is ismeijük néhány specialista, háziiparos nevét, akik bútorait szívesen használták a településen. Balogh István bélapátfalvi mészégető munkái közül egy ácsolt szekrényt és egy asztalt157is őriznek a gyűjtemények. Mindkét darabon látszik a gyakorlottság. Az ácsmunkához kiválóan értő mészégető végezte a díszítést, faragást is. A helyiek nemcsak bútorokat, hanem például guzsalyt is rendeltek az ügyes specialistától.158 A szomszédos Mikófalváról a palóc bútorok kiemelkedő darabjait ismerjük, ilyenek a Címer Pál helybeli molnár vagy Kovács Bano Gusztáv által 1880-ban készített faragott, támlás székek. A korábban már tárgyalt áttört fa- ragású ülőbútorok a megye népművészetének jeles darabjai. Sajnos, egyiküktől sem maradtak fenn további példányok. Sokkal átfogóbban ismerjük Göböly József tevékenységét, munkái nagy számban maradtak fenn az egri múzeum gyűjteményében. A XIX. század 156 ISTVÁNFFY Gyula 1911. 13. 157 DIVN. 61. 140. 1-3. 158 DIVN. 54. 11. 1. 73
