Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
BEVEZETÉS
fennmaradt a XVII. századból a vizsgált területről.5 A bútorokhoz a lakatosok készítették el a különböző pántokat, díszítő fémlemezeket, zárakat, kulcsokat. Az asztalosok kapcsán hivatkozott árszabások csaknem mindegyike tartalmazza a lakatosok termékeinek a felsorolását is. A hivatkozott levéltári iratok kiemelkednek a XVII. századi források közül, de természetesen ezek ismeretében sem rajzolható átfogó kép a paraszti bútorzatról. Ugyanakkor nagyban segíthetik azokat a vizsgálatokat, melyek a XVIII. századi népi lakáskultúrára irányulnak. Ezek mellett a levéltári kutatás során természetesen több adat is előkerült például testamentumokban, megyei6 és városi7statutumokban, melyek segítségével jobban alátámaszthatók, kiterjeszthetők voltak a korszakról tett megállapítások, elemzések. A XVIII. századból már jóval több forrást sikerült feltárni. Megszaporodott a limitációk száma és nőtt az ezekben szabályozott termékek listája. Bővült a bútorzattal kapcsolatban vizsgálható mesterségek köre az árszabásokban. Ezek közül különösen az esztergályosok termékei és azok árai jelentettek a kutatás szempontjából hasznos forrásanyagot. A vármegyék adószedőinek, illetve a nemesi közgyűléseknek az iratai között nagy számban maradtak fenn paraszti kárbecslések. Ezeknek az elkészítésére akkor került sor, amikor a jobbágytelket tűz- vagy vízkár érte. A kárlistákban részletes felsorolást kapunk a parasztság ingó és ingatlan vagyonáról, s mivel a jobbágytelek nagysága a legtöbb esetben kigyűjthető, a korabeli összeírásokból8 még a parasztság vagyoni rétegzettsége szerint is képet kaphatunk a használatban volt bútorokról. A kézműves iparosok esetén a bútorkészítéshez kapcsolódó mesterségek céhes anyagának a vizsgálatát is elvégeztem.9 A német, latin és magyar 5 Nógrád vármegye, Losonc - 1996: HML Közgyűlési Iratok 9.1696:78 Heves és Külső- Szolnok vármegye, Gyöngyös - 1697: HML. IV-l/b-13. 1697:47. 6 Nógrád vármegye 1743. március 27-i kisgyűlésének jegyzőkönyvében a megyei árszabások megtartását szabályozta. NML Nm kgy jkv. 1743-^4. évi kötet, 121-145. lap. Közli: NÉKÁM Edit - SCHNEIDER Miklós 1981. 24. 7 Például Miskolc statútuma a piaci kereskedésről 1685-ből. BAZML. IV. A. 1501/a. 1. köt. 417-418. Közli: SZENDREI János 1890. III. kötet 536-538. 8 Zólyomi József a teleknagyság szerint válogatva publikált tizet a Nógrád Megyei Levéltárban őrzött kárbecslésekből. ZÓLYOMI József 1975. 169-179. 9 A területről származó legtöbb privilégiumot az Eötvös Lóránt Tudományegyetem könyvtárának kézirattárában találtam meg. Az iratok története is kalandos és a szerencsének is köszönhető, hogy pont erre a területre vonatkozók megmaradtak: A régi céhleveleket I. Ferenc parancsára küldték el a Helytartótanácshoz Bécsbe, majd a Magyar Kancelláriához kerültek. 6
