Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)

A BÚTOROK TÍPUSAI ÉS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSÜK - Asztalok

rabnál az asztallap közepén a virágok között Jézusra utaló felirat: IHS, mely a katolikus matyóknál a szent sarokba kerülő bútordarabnál, melyen a Jézus testét szimbolizáló kenyeret is fogyasztották, nem meglepő felirat.

A festett asztalok lábait gyakran ívekkel díszítették, karéjozták is, melyre ez a darab is jó példa. Egy a Néprajzi Múzeumban található, XIX. század derekán készült példányon fehér- kék- sárga- zöld- piros virágkoszorúkat, csokrokat, közepén búzakalászokat láthatunk.'43

A virágozás csak ennél a tipusnál jelent meg, a korábbi gótikus asztalokat sohasem festették, hiába jelent meg mellettük a szobában a rózsás nyo- szolya, láda, vagy a festett lóca. Gyakoribb volt, hogy kávaerősítéses asztalokat egyszínűre festették, faragás ritkán, ha mégis, általában a lábakon jelent meg. Egy Lőrinciben gyűjtött darab szögletes lábain, középtájon, több lépcsőben, farkasfog mintázat fut körbe.143 144

A kávás asztalok díszítetlen, négyzetes hasáb alakú lábakon álló, egyszerűbb biedermeier változatát XIX. század második felétől a szegényebb rétegek is be tudták szerezni. A puhafából készült olcsóbb asztalok gyengébbek is voltak, mint a keményfából készült társaik, ezért - a kávák mellett - gyakran a lábakat alul is kötőlécekkel szilárdították. Ezeket sokszor ívesre vágták. Az első világháború után mind több háztartásban használták a nagyobb darabszámban gyártott, szétnyitható asztallappal, esztergált lábakkal készült típusokat, melyek már - szinte kivétel nélkül - téglalapformák, és városi, polgári ízlés szerint készültek.145

143 NM. 1951.40. 5.

144 LT. 2003. 69. 1.

145 DIVN. 93. 9. 6.

68