Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)

A BÚTOROK TÍPUSAI ÉS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSÜK - Tárolóbútorok - Az ácsolt láda

Az emberábrázolásokból három különbözőt emelhetünk ki területéről. A szihalmi tájház magángyűjteményének darabján37, az előlap alsó deszkájának közepén láthatunk egyetlen alakot. Testét, fejét körívek alkotják, kezeit - széttárva - az ég felé emeli. Az ábrázolás elölnézeti, és más tárgyakon látottakhoz hasonlóan nem utal egyértelműen az imádkozó nemére. A fej nincs kidolgozva, de a kör felső részére karcolt vonalak valószínűleg a hajat szimbolizálják, és a két kézre - ellentétben a legtöbb bútoron látható változó számú megjelenítéssel - öt-öt ujjat karcoltak.

14. kép. Emberábrázolás ácsolt ládán. 15. kép. Cifrázott kereszt körbe foglalva,

Joó Csaba magángyűjteménye. ácsolt ládán. Joó Csaba magángyűjteménye.

Szihálom. SzT. 2003. 508. 1. Szihalom. SzT. 2003. 508. 1.

(Rajz: Ferenc Tamás) (Rajz: Ferenc Tamás)

Az imádkozó emberalakok ábrázolását a kutatások egészen az őskorig vezetik vissza, mely az ókori Egyiptomon és Görögországon át egészen a Római Birodalomig kedvelt motívum volt. A népi ládadíszítés közvetlen előzményeit azonban az ókeresztény temetőművészetben találhatjuk meg.38

A középkorban a fakoporsók láda alakúak voltak. A háztető alakú fedelük a halott házát szimbolizálta, de nemcsak a forma, hanem a koporsók orans díszítése is megegyezetett az ácsolt bútorokéval. Nem tisztázott az a kérdés, hogy vajon a ruhás ládák egyes darabjai a középkorban arra voltak

37 SzT. 2003. 508. 1.

38 K. CSILLÉRY Klára 1957. 287.

29