Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)

A BÚTOROK TÍPUSAI ÉS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSÜK - Tárolóbútorok - Az ácsolt láda

szánva, hogy a halottakat abban temessék el, vagy pedig a készítők alkalmazták ugyanazon díszítést a koporsón és az ácsolt bútoron. Az említett szi- halmi magángyűjteményben található darab tetején két, egyenlő szárú, cifrázott kereszt is látható körbe foglalva, mely az imádkozó emberábrázolással együtt valószínűleg szintén az ókeresztény korban kerülhetett rá az ácsolt szekrényekre, illetve koporsókra, és ezzel párhuzamosan vált elsődleges vallási szimbólummá.

A szihalmi táj ház másik ácsolt ládáján39 található emberábrázolás a Hevesi Múzeumi Kiállítóhelyen lévő darabbal az ábrázolás módjában mutat hasonlóságot.40

16. kép. Hármas emberábrázolás, ácsolt ládán. Joó Csaba magángyűjteménye. Szihalom. SzT. 2003. 535. 1. (Rajz: Ferenc Tamás)

17. kép. Ácsolt láda egész alakos emberábrázolása.

Heves. HMK. 1999. 2. 5. 1-2. (Rajz: Ferenc Tamás)

Ez utóbbi elejének középső, harmadik deszkáján hármas emberábrázolás van, mely egyetlen félkörívből emelkedik ki. Az alakok testét karcolással díszítették, míg a fejük többszörös, koncentrikus körív, melyek közös középpontja látható, de belsejében más díszítés nincsen. Az ábrázolás érdekessége, hogy az alakok fogják egymás kezét, s csak az összekulcsolt kezeket jelenítik

39 SzT. 2003. 535. 1.

40 HMK. 99. 2. 5. 1-2.

30