Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTOROK ÁRAI, KERESKEDELME
8. táblázat. Asztalostermckek limitációja, 1696 Termék neve Ára Egy szál hársfa Deszka f. -30 Egy szál Asztalosnak való fenyő Deszka f. - 12 Közönséges fenyő Deszka f. - 9 Tölgy fa Deszka f. -30 Hársfából ...négy szegü Asztal Láda fiók és lábastól maga Deszkájából f. 3.60 Karszék singtül363 fejéren f. - 12 Egy fejér öreg364 kar szék 3. sing. f.-95 Fejér köz Rámának singtül f. - 12 Festett Rámának singi f. - 16 Evgyes Fejér kar szék f.-24 Festett evgyes kar szék f.-36 Három Emberré való gyantáros festett kar szék f. 1. Két Emberré való fejir nyoszolya f. 1.21 Egy sima köz settzel365 széknek fája f. 1. Két Emberre való festett nyoszolya f. 1.80 Egy festett superlátos366 Ágy f. 4.24 Egy köz gyalólt fejér ajtó pártázatossan f. 1.Egy Fejér Dupla ajtó f. 1.30 Festett dupla ajtó f. 2. Egy Embemekvaló ormos koporsó f. 2. Gazdadeszkájából f. -75 14 Esztendőn alól való embernek f. 1.24 Paraszt eöreg fejér szekrény Láda f. 2. Másfél singnyi zöld Láda pléhestül f. 1.50 363 A sing régi hosszmérték. Egy sing a bécsi rőf 4/5 része, azaz 62,2 cm volt. 364 Az „öreg, eöreg” kifejezés, jelzőként számtalan esetben fordul elő a vizsgált korszak árszabásaiban. Magyarázatát a Magyar Értelmező Kéziszótár 1030. oldalán is megtalálhatjuk, mely szerint a korszakban főként a „nagy” szó mai jelentésében használták. De gyakran előfordult a „valaminek a nagyobb, fontosabb része” jelentésben is. 365 Az asztalosok árszabásaiban a settzel, setzel, setzli vagy bőrszék kifejezés többször előfordul. Ezeket a párnázott ülőalkalmatosságokat a nyergesek borították be bőrrel, posztóval vagy más nemesebb kárpittal. H. CSUKÁS Györgyi 2003. 24. A fenti árszabásban csak a „fája” faszerkezete szerepel, borítás nélkül. 366 A szuperlátos vagy mennyezetes ágy Észak magyarországi használatáról a parasztság körében több adat is tanúskodik. SZABADFALVI József 1997. 145
