Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTORKÉSZÍTÉS KÖZPONTJAI - Eger, Gyöngyös
Azt a megvizsgált bútoranyag is bizonyította, hogy a két álláspont között nagyon keskeny határ húzódhat. A párhuzamok vizsgálata alapján a múzeumi gyűjteményekben besorolt bútorok között több az egri, mint az eger-mezőkö- vesdi meghatározás, mely jelzi az elkülönítő jegyeket. A matyó hatás a stílus szélesebb körben való megismerését, divatját jelentette, de a terjedés semmiképpen sem tekinthető egyirányúnak, hiszen a rimaszombati bútor a területen már ezt megelőzően is jelen volt. A vörös, feketével csíkozott alapszín hangsúlyosabb, önállóbb eleme maradt mindvégig a díszítésnek. Ennek főleg az volt az oka, hogy a virágozás kisebb felületet foglalt el, töltött meg, mint a mezőkövesdi bútornál. Sőt több olyan tékával és asztallal rendelkeznek a gyűjtemények, melyen nincs vagy nagyon kicsi a színes virágozás. Ezekben az esetekben az alap fekete csíkozása fokozottabb díszítő szerephez jutott, füzérekben, ívekben festve.313 A kisebb méretű ládák hosszabb ideig keresettek maradtak a palócság körében, csakúgy, mint az oldalirányú csokor ábrázolás és a virágok kontúrozása.314 Ezek a kapcsolatok ugyanúgy utalhatnak a rimaszombati bútorra, mint a mezőkövesdi virágfestés XIX. század közepi jellemzőire. A csokorban ábrázolt virágok fejei azonban mindvégig kisebbek maradtak, mint a rimaszombati bútornál, és megőrizték a szárak, levelek ábrázolását is, bár sokszor sajátos, például kék színnel.315 Az egri és gyöngyösi virágozó asztalosokat a matyókéhoz képest visszafogottabb díszítésmód jellemezte a festett bútor divatja során. Az általuk készített darabok a mezőkövesditől jól elkülöníthetők. Ezt a stílust a XX. század második évtizedéig igényelte a parasztság. Ekkor azonban már csak egy asztalos, Lajer József és a virágozást végző felesége készített Egerben festett bútort. 70. kép. Téka, faliszekrény. Eger, 1872. Néprajzi Múzeum. 2001. 27. 1. (Fotó: Lónyai Györgyné) 313 NM. 2001. 27. 1. 314 NM. 87. 59. 1. 315 DIVN. 61. 242. 1, DIV N. 61. 243. 1. 131
