Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)

A BÚTORKÉSZÍTÉS KÖZPONTJAI - Eger, Gyöngyös

3. diagramm. Az egri vegyes asztaloscéhbe felvett mesterek 1733-1868 között

Fő

14

12

10

B Összes mester n Asztalosok

Az épületasztalos munkák mellett tevékenységük elsősorban a polgári, nemesi és egyházi épületek bútorzatának elkészítésére irányult. 1780-88 között például Lutter Tamás készítette el püspöki megrendelésre a Lyceumi könyvtár szekrényeit.309

Az Egerben élő polgárok, nemesek végrendeletei gazdag bútorzatról tanúskodnak310 már a XVIII. század elején is. A város gyors ütemű fejlődése a XVIII. században olyan igényeket támasztott egyes években, melyet nem is mindig tudott az itt letelepedett 8-10 asztalos kielégíteni. Eger XVIII. századi faiparát a megrendelésre dolgozó német asztalosság jellemezte.

Gyöngyösön is meghatározó volt a jobban fizető egyházi, földesúri, polgári megrendelések kiszolgálása. Már a gyöngyösi vegyes céh kialakulásakor vásározó asztalosok is voltak a tagok között, melyre az artikulusok is utalnak.311

309 Thomas Luttert 1774-ben vették fel a céh mesterei közé. HML IX-6/b 5.

310 Eger város tanácsának iratai között több száz hagyatéki összeírás található 1709-től kezdődően. HML V-l/b (B. IV.19 Heintz Gáspár hagyaték összeírása. 1709.VI.15.)

311 ELTE K kézirattár. Privilégia et articuli ceharum IV/25. VIII. ac.

129