Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)

A BÚTORKÉSZÍTÉS KÖZPONTJAI - Mezőkövesd

Az ismert tárgyak alapján azt mondhatjuk, hogy a váltás az 50-es 60-as években indult, de tömegessé és ezzel jellemzővé az 1870-es évektől válhatott. A század végén divatossá vált festésstílust egy kései, 1914-ben készült darab is jól szemlélteti.289A foltszerű virágfejek, szirmok teljesen összeolvadnak csak színeik, tarkaságuk alapján különültek el. A láda elején szimmetrikusan két körbe zsúfolt csokor, de csak a virágok jelennek meg szár és levél nélkül.

Az I. stíluskorszak oldalnézeti ábrázolásával szemben a csokrokat felül- nézetből festették, melyeket virágfuzérek vesznek körül hasonló stílusban. A miskolci bútornak ebben a korszakában mindvégig sűrűbb maradt a fekete csíkozás. A vonalak, habok pedig szélesebbek, ezáltal az alapszín sötétebb, mert a vörös kisebb felületet fed. A díszítés a tarka virágok ellenére visszafogottabb, a sötétebb összhatású alapozás miatt.

Az 1914-ben készült menyasszonyi láda már jelzi a ládák divatjának végét is. A festés még a korábbi évtizedekben jellemző stílusban készült, de a láda elején már két „álfiókot” láthatunk, mely a kaszlik, komódok elteljedését vetítette előre.

67. kép. Láda. Miskolcon készült 1914-ben. Néprajzi Múzeum. 61. 152. 1.

(Fotó: NM gyűjteményi adatbázis)

Mezőkövesd

A mezőkövesdi központot sokan nem is tekintik önállónak, mert kezdetben a miskolci mesterek készítették a környék lakói számára az ízlésüknek megfelelő darabokat. így volt ez a miskolci bútor I. stíluskorszakában is, melyet a XVIII. század közepén készült, Mezőkövesden használt tárolóbútor is igazol.290

289 NM. 61. 152. 1.

290 NM. 68. 27. 1.

124