Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTORKÉSZÍTÉS KÖZPONTJAI - Miskolc
1746-ban készül az utolsó részletes felsorolás a diósgyőri vár kápolnájában található összes holmiról, melyben a megtalálható a „ gyóntatószék, kórus fából", de a stallumról nem találunk leírást.285 Ez ekkor már az avasi templomban lehetett. A XVIII. században ezeket a darabokat is a kor és ezzel együtt a miskolci asztalosok stílusa szerint festették át azzal a céllal, hogy illeszkedjenek a mennyezetdeszkák és az ekkor készült bútorzat díszítéséhez, festéséhez. A stallum az eredeti állapotát az 1980/81-es restaurálással nyerte vissza.286 A templom 1941-es felújítását követően a festett bútorzat jelentős része megsemmisült, a padokat kicserélték, a karzatot elbontották. Az avasi templom bútorainak léckeretes mezőinél is találhatunk eltérést a bútor alapszínétől. Az említett sarokszekrény esetén a mező alapszíne barna. A léckeretes mezők alapozásának eltéréseit az ugyancsak Asztalos Imre és István által díszített megyaszói és ládbesnyői templomokban is megfigyelhetők. Az 1840-es évektől kibontakozó, második stíluskorszak hatása volt nagyobb a paraszti lakáskultúrában, mely a népművészet utolsó nagy kiteljesedésével esett egybe. A stílus jellegzetessége az új alapfestés. A korábbi alapszínt a vörös, illetve vörösesbarna váltotta fel, melynek fodros, habos erezé- se fekete lett. Ez a fajta alapozás a barokk márványozás és közvetlenül a XVIII. századi rimaszombati bútorfestés hatását tükrözte. Az alap díszítésére használt színek is hasonlóságot mutatnak a gömöri központéval. A szakirodalom287 az 1840-es évektől való elterjedést a datált példányok alapján határozta meg. A vizsgált terület bútorainak vizsgálata alapján azonban kijelenthető, hogy ez az időszak egy évtizeddel korábban már megkezdődhetett. A datálatlan múzeumi tárgyak között lehetnek ebből az időszakból származó darabok is, de ezek meghatározása ma már szinte lehetetlen. Az évszámok megjelenítésének divatja az 1840-es évektől kezdődött az új stílusú miskolci bútoron. A II. stíluskorszak elején a bútorfestők megrajzolták a virágok körvonalait, kontúrozták a kompozíciót. A XIX. század végéhez közeledve a virágok színesebbek, de egyúttal foltszerübbek lettek. A váltás egyértelmű időpontját nehéz meghatározni. Az 1850-es évek közepéről is ismerünk foltszerű virágokkal díszített tárgyakat, de 1873-ban is kontúrozták a virágok egy részét.288 285 EFL. Cannonika Visitaciók. Liber 3412. 133-136. 286 SZABADFALVI József 1988. 61. 287 K CSILLÉRI Klára 1980. 40-41. 288 HOMN. 81. 10. 9. 123
