Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)

A BÚTORKÉSZÍTÉS KÖZPONTJAI - Gömör

Dobsina közelében fekvő Redovából hozatta a fenyőfát.231 A gömöri asztalosmestert Dédesen is - több más településhez hasonlóan - a bútorzat elkészítésével is megbízták. Ezek közül természetesen a leghangsúlyosabb a szószék, és annak is a koronája volt. Ezek mellett a padsorok, papi székek támláin, oldalán, előlapján, karzatok mellvédjein, úrasztalán, gyóntatófülkén is találkozhatunk festett asztalosmunkákkal, de kutatásaink során templomi szekrényeket is találtunk, például Csehieken.232

59. kép. Festett templomi padok. Csetnek - Stitník, 1728. (Fotó: Veres Gábor)

A templomi berendezések díszítésében a XVIII. század során egy új stílus megjelenését és elterjedését figyelhetjük meg. Míg a XVI. századtól a

XVIII. század második feléig a reneszánszban gyökerező virágos díszítés volt az uralkodó, a század során éppen Gömörből indul el az úgynevezett medaillonos stílus. Megjelenik már a XVIII. század elején is,233 de a II. Jó231 DOBOSSY László 1992. 42.

232 Ma Stítnik. Szlovákia.

233 Sajóecseg, Sajószentpéter - 1733.

104