Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTORKÉSZÍTÉS KÖZPONTJAI - Gömör
század fordulójáról származik. Egy átlagos méretű szekrénynek 1:3-3,5 arányban kicsinyített makettje nem elsődlegesen gyermekjátéknak készülhetett. A lábak szélessége kissé megbontja az eredeti arányokat. Különlegessége még az oldalak díszítettsége - valós méretben ezzel nem találkoztunk - és az előlap egyetlen főmotívuma. Ez utóbbi ábrázolása is különleges: egy repülő madár. Az állatábrázolás a gömöri ácsolt bútorokon ugyanis ritka kivételnek számít. Az eltérések a funkcióváltással magyarázhatóak, hiszen a facsapokon forgó koporsótető, a zsilipéit technikával, faszögekkel összeálli- tott bútortest és minden más motívum a tradícióknak megfelelően készült. A gömöri népi játékok készítésének gyökerei még további kutatásokat igényelnek, az azonban a fentiek után kijelenthető, hogy a játékkészítéssel a szekrényfaragás dekonjuktúrája idején, a XIX. század végétől már többen foglalkoztak. Az első világháború idején már alig létező ácsolt ládakészítésre - hagyományos piacainak elvágásával - a trianoni békeszerződés tett pontot. A hagyományok megtartására és ezzel együtt a munkalehetőség teremtésére azonban a létrejött Csehszlovák államban is figyelmet fordítottak. A Turócszentmártoni Állami Hivatal szervezésében 1926-27 telén néhány hónapos képzést szerveztek a kézműves fafaragó tevékenység felelevenítésére a népi játékok terén.225 A kurzuson Kiétéről 11, Babarétről pedig további két fő vett részt.226 A Prágában végzett Bohuslav Sipich tanfolyamvezető kartonból több játék sablonját is elkészítette, tovább segítve ezzel a játékkészítőket. A kezdeményezéshez időközben újabb kézművesek is csatlakoztak, és a kurzust 1934 telén megismételték. A „kiétei gyermekjáték - Kyjatické hracky” időközben fogalommá vált Szlovákiában. A gyermekbútorokon túl immár nagyon sok típust készítettek, megjelentek a különféle állatfigurák, mint például a lovacska, a kakas, a hal, a sündisznó. Ezen túl kedveltek voltak a kicsinyített munkaeszközök, mint a talicska, lovaskocsi, szekér. A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum a játékok minden korszakát jól dokumentálta, melyeket lehetőségem volt - az állandó kiállítás mellett - a múzeumi raktárban is megvizsgálni.227 A hajdani szekrényekkel a legfontosabb kapcsolatot a körzővel, vonalzóval szerkesztett geometrikus motívumok, díszítőelemek jelentik. 225 BODOROVÁ Ol’ga 2005a. 113-114. 226 Kiétéről: Szabó O, Petras J, Széles J, Benő J, Sisak P, Voliar O, Voliar J, Furda J, Buchtár J. Babarétről: Strukan J és Furda J. STANO, Pavol 1959., 2005a. 116. BODOROVÁ, Ol’ga 227 Olga Bodorovának, a múzeum igazgatójának a segítségét ezúttal is köszönöm. 101
