Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)
POLGÁR MARIANNA: Festetics Pál németújvári tiszttartó Batthyány Ádám szolgálatában (1636-1640)
A németújvári vár hagyományos központ a család számára is, vár, tárház, könyvtár, levéltár, hadszertár tartozott hozzá. Ahogy a fourak várai, Batthyányé is a birtok katonai védelmén kívül a gazdasági központ szerepét is ellátták. Az uradalom korabeli működését Zimányi Vera korábbi kutatásaiból ismerjük. Kiemelném erre az időszakra, hogy a németújvári uradalomhoz három major tartozott: a Barátok majorja (Meierhof der Mönche), az Új major (Neue Meierhof) és a Nagy major vagy Vár alatti major (Grosser Meierhof). Az uradalom népességének változása azt mutatja, hogy 1636 után csökken a lakosság létszáma. Feltételezhető, hogy ugyanakkor a rohonczi és a szalónaki uradalmak ez időbeli növekedése belső áttelepülés következménye. (Főleg a horvát családok száma nő, de a kézművesek aránya is.) Adataink vannak arról is, hogy 1634-ben Festetics tiszttartóságának első évében Németújváron 192 000 cipót, 2245 akó bort adtak 344 személy ellátására.23 Illetve a németújvári várban - ugyancsak Zimányi Vera adatai szerint 1634-ben 220 a várban élő személy ellátásáról gondoskodtak, közülük 173 fő állandóan ott tartózkodott és további 124-nek adtak bizonyos mennyiségű élelmet. A következő években a várbeliek száma megnőtt, elérte a 300-at, de 1647—48-ra 364 főre emelkedett.24 A korabeli uradalmak terményeinek nagy részét a vámép, a katonaság, a lovak ellátására fordították. A földesúri magánkatonaság élelmezése, ellátása komoly munkát jelentett az uradalom tisztségviselőinek. Batthyány Adám a parancsnoksága alatt álló kb. 2300 főnyi katonaság ellátását közvetlenül biztositotta. Az országos tisztséget viselő főurak katonasága nagyjából hasonló képet mutatott a 17. század első felében. Csoportjai közül a „continuus udvamépe” tartozott a legszorosabban a várhoz és a főúrhoz. Ok alkották az udvartartás vezető rétegét, ők irányították a gazdaságot és az erősség védelmét. A hadiszolgálat és a birtokkezelési munka összefonódott. Az állandó udvamép számára külön lakóhelyet biztosítottak a várban. A tisztségek eltérő mértékben kötelezték viselőjét az ott tartózkodásra.25 23 Vera Zimányi: Der Bauerstand der Herrschaft Güssing im 16. und 17. Jahrhundert Burgenlandische Forschungen 46. Burgenlandisches Landesarchiv. Eisenstadt 1962. 46. 24 Az összefoglaló számadások eredetije 1634 és 1648 között elégett, a szerző adatai saját jegyzetei alapján készültek. Zimányi Vera: A Rohonz - Szalonaki uradalom és jobbágysága a XVI - XVII. században. Akadémiai Kiadó Bp. 1968. 45. 25 Varga J. János: Szervitorok katonai szolgálata a XVI-XVII. századi dunántúli nagybirtokon. Értekezések a történeti tudományok köréből 94. Akadémiai Kiadó Bp. 1981. 48. 89
