Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

POLGÁR MARIANNA: Festetics Pál németújvári tiszttartó Batthyány Ádám szolgálatában (1636-1640)

Ez többé-kevésbé Festetics Pálra is vonatkozik. A „házam felé” kifejezés leveleiben azonban nem a várbeli, hanem szombathelyi lakóhelyére utal.

Tehát a főurat sokan és sokféleképpen szolgálták. Az első csoportba azok tartoztak, akik a főúr gazdaságában működtek a birtokigazgató vagy az uradalmi tiszttartó irányítása alatt, ispánként, sáfárként, kulcsárként, kasznár- ként, majorbeli cselédként, pásztorként, szerződéses mesteremberként. A másik csoport a főúr várainak védelmét, katonai feladatokat látott el. A két csoport egy helyen működött, várkapitány, illetve tiszttartó irányítása alatt.

Batthyány Adám és udvara 1636 előtt főleg Németújváron, majd Rohon- czon lakott, de emellett Szalónakon, Bécsben és Pozsonyban is hosszabb, rö- videbb időt töltött.26

Az írásbeliség elterjedésének mértékére utal, hogy az uradalmak tisztviselői írásbeli utasításokat kaptak és elszámolniuk is írásban kellett az elvégzett feladatokról, a gazdaságiak mellett más teendőkről is. Nem zárható ki persze a szóbeli utasítások megléte sem, ezek nyilvános kihirdetését gyakran a jelentésekben is említik, de udvari rendtartásba is belefoglalják.27

A mezőgazdasági munkát a tiszttartók irányították. Több száz gazdasági utasítás, instrukció állandóan visszatérő pontjai rendelték el, hogy a tiszttartó igyekezzék lehetőleg minden felesleges termékből pénzt teremteni, a majorokat sok állattal ellátni és azokból is eladni; a pusztaföldeket bevettetni és a földesúr jövedelmét minden módon növelni. Egy példa a sok közül: „Érette légy minden alkalmatossággal, hogy minden majorságunkban mentül több tavaszi és őszi vetést tehess. Majorinkat barommal, juhokkal, sertés marhákkal, ludakkal, tikokkal, indiákkal (pulykákkal), récékkel megrakasd és sza- poríttasd. Majorgazdákat, majornékat, béreseket és pásztorokat olyakat tarts és fogadj, akik jók és hasznosak legyenek, fejős baromtól úgymint tehenektől és juhoktól amit gyűjtenek, azt szorgalmatosán megtartsad és takargassad. Egyik részét magunk és házunk szükségére megtartsad, más részét pedig pénzzé tegyed és a mi hasznunkra fordítsad és tartsad.”28 Festetics Pál levelei rendszeresen tájékoztatnak a németújvári uradalomban folyó munkákról, mindig hangsúlyozva, hogy Batthyány utasítása szerint jár el. Például 1635-ben

26 Kottái Andás: Előszó. In: Magyar udvari rendtartás Utasítások és rendeletek 1617-1708. Millenniumi magyar történelem Források. Szerk: Koltai András, Osiris Kiadó Bp. 2001. 9.

27 Batthyány I. Adám följegyzése inasai számára (1640) ill. Batthyány I. Adám udvari rendtartásának tervezete (1648. január - február) in. Koltai 2001. 95-98.

28 Zimányi, 1968. 49.

90