Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)
R. VÁRKONYI ÁGNES: Végvár és mentalitás a végvártörténeti műhely negyedszázados története tükrében
vitéz testek./ Mi édes hazánkért el fogyót éltetek, / Minket dicsősitet ti vitéz véretek.”59 A XV. ének megismétli, hogy a vitézség csúcsa az élet feláldozása, a kereszténységért, a jó hírért, a hazáért elszenvedett hősi halál. Egy alkalommal azonban megváltozik a véleménye. A kapitány a császárnak írt segélykérő levelet fiával küldi ki, nem akarja, hogy az ostromlott várban maradjon, martalékul a biztos halálnak. Az ifjú Zrínyi György felháborodik, tiltakozik. Ha fél és elbújik a halál elől, meggyalázza a Zrínyi nevet. Nem tűri, inkább „végzem életem magam kardjával,” minthogy ne vállalja a hősi halál dicsőségét. A kapitány elutasítja fia önfeláldozó döntését. „Elragadt tégedet vakmerő bátorság,” - S jönnek az érvek: „Nem jó üdőtlenül virágot szaggatni, / Nem dicséretes néked halált kívánni / Most mikor senkinek nem tudnál használni / Haláloddal tartozol élni, s- szolgálni: // Tarch meg fiam magadat nagyobb szükségre, / S- szegény romlót hazánk iob/b/ üdéjére:”60 Bizonyos, hogy a várkapitány fiát a biztos haláltól megmentő döntésének hátterében ott rejlik a szándék, hogy biztosítsa családja jövőjét, és a magyarság megfogyatkozása miatt ebben az időben többször is elhangzó aggodalom. Figyelemreméltó azonban, hogy az életét hírért, névért, hazájáért jókedvvel kockáztató végvári mentalitással szemben megjelenik az új gondolat, az iijú élet védelme. Mintha Zrínyi a költő már alaposan előkészítette volna a műben a vakmerő fiú és a jövőjéért érzett felelősségre őt kioktató várkapitány apa szópárbajának jelenetét. írt a fiát elvesztő törők apa vad fájdalmáról. Mehmet szeme láttára esik el fia, Rézmán bég. Az apa eszét vesztve Zrínyire tör, vagy viszi a fejét, vagy embertelen bosszút áll - mint mondja: „S elevenen megrágom kemény szüvedet.”61 Új felfogás, hogy az iíjúi élet védelmet kíván, számolnak a jövővel, és a hazát nem a vakmerő halállal, hanem ellenkezőleg azzal szolgálja az ifjú, ha életben marad. „A halál semmibe tartását”, a vakmerőséget Zrínyi mélységesen elítéli a Vitéz hadnagy lapjain, s ókori szerzőkre hivatkozik, hogy bizonyítsa, nem a meggondolatlan merészség, hanem az okosság hozhat győzelmet. Rendkívül fontos gondolat, kár, hogy nem ez, hanem a hetyke virtus, az élet könnyelmű kockázata vált uralkodóvá. 59 IV /32. 60 V/86-95. 61 III/77-81. 42
