Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)
R. VÁRKONYI ÁGNES: Végvár és mentalitás a végvártörténeti műhely negyedszázados története tükrében
A két világháború között Szekfü Gyula a török ellen harcoló 16. századi Magyarországot ezzel a tradicionális mentalitással jellemezte: „A nemzet, melynek öregje és fiatalja egymást múlja felül e fiatalos halálmegvetésben, az még maga is ifjú, maga is hatalmas energiák nemzője, melyekkel helyzetét jóra fordíthatja.[...]Csak aki hisz nemzetében, áldozhatja fel életét ifjúi mosollyal.”62 Zrínyi a Szigeti veszedelemmel mást mond. A nemzetért élni kell. Meghalni csak végső helyzetekben szabad, bátran és méltósággal, mint Szigetvár kapitánya. A kor hadvezetési, levelezési anyaga, az iskoláztatás, a tanulmányi alapítványok egyértelműen bizonyítják, hogy az utódokkal sokat törődnek, általuk lesz biztosítva a jövő. A reneszánsz időtudatának lényeges újdonsága, hogy a jövő alakítható, az ifjúság védelmének követelményében is testet öltött. Ha az ifjúság a csatatéren marad, a győzelem sem győzelem, mert meghalt a jövő, a hímév, az emlékezet. Szulejmán legnagyobb bűnének Zrínyi azt tekinti, hogy fiát, Musztafát „meg öleté”, s ezzel meggyűlöltette magát nemzete előtt.63 Szigetvár kapitánya viszont azzal győz, hogy fiát megmenti, beváltja az isteni akaratot. A második rész végén, Zrínyi hajnali fohásza alkalmával a sokat idézett kinyilatkoztatást. Zrínyi szokása szerint hajnal hasadása idején könyörgött a feszület előtt, a bünbánat olyan alázatával, amelyhez fogható majd II. Rákóczi Ferenc Confessio Peccatorisában tűnik elénk, s kérte, hog a török ne győzzön a keresztények felett. Az Isten háromszor lehajolt hozzá, mondván ő, a kapitány meg fog halni, „De az te Fiad György támasztyja nevedet, / Fel serkenti fénnyel tündöklő nevedet, / Mint Phoenix hamubul, költi nemzetségét; / Úgy okossággal ez meg tartyja híredet.” Vitézség és tudomány, az ország és Európa védelme, egyetemes és magyar kultúrát őrző önértéktudat, fegyelem, szorgalom, önmérséklet, az ellenfél egyenrangúságának elismerése, közös etikai követelmények, közös identitás, az egységes múltértelmezés és a halált megvető vakmerőség helyett az élet okos átmentése. Ezek az értékkategóriák az egyetemes európai patriotizmus kezdetei. Vázlatos áttekintésünk nem több, mint ösztönzés további kutatásokra, közös gondolkozásra. Híven az egri vártörténeti műhely hagyományaihoz. 62 Szekfű, III. 224. 63 „Sőt maga nemzetivel meg gyülölteté.” II/ 47. 43
