Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

R. VÁRKONYI ÁGNES: Végvár és mentalitás a végvártörténeti műhely negyedszázados története tükrében

Megszólaltatja szinte a múlt minden tekintélyét, az ókori írókat, az egyházatyákat, Szent Bemátot és bőven idézi a Biblia sorait. Hangsúlyozza, hogy Platón minden derék polgárnak lelkére kötötte: anyánál és apánál és az ösz- szes rokonnál tiszteletreméltóbb a haza és dicsőbb és szentebb, mint az istenek, vagy a most élő emberek. „Felnevel, befogad mikor világra jövünk. A hazáról gondoskodni kell... És amit parancsol, akár azt, hogy megkorbácsoljanak, akár börtönbe vettet, akár csatába küld, hogy sebeket kapj és meghalj, teljességgel engedelmeskedned kell.” Megállapítja, hogy „sok kiváló férfi becsüli hazáját nagyra.” Végigmegy egész Európán: „Ha gall lennék, Galliát kedvelném,.. .ha svábföldi lennék Svábföldet ünnepelném... ha szász, akkor a szászok földjét, az annyi válogatott hőst, annyi bátor katonát termő Szászországot emlegetném magasztalva. De mivel Magyar vagyok, az igen termékeny Magyarországot fogom magasztalni.” Idézi a század kulcsmondatát: „Szép és magasztos halni ezért: haza (Illyés Gyula ford.) mondja Horatius. A hazáért elszenvedett halál dicső.”56 A 16-17. századi haza és nemzet fogalmában az egyetemes kultúra értékkategóriája jelenik meg, a személyiség viszonyított önmeghatározása, a már nemcsak eszményi, hanem táji, történelmi közösséghez tartozásának, tevékeny közreműködésének, egyedi fontosságának jelentőségében.57 (Nem tudjuk és talán soha nem is fogjuk megtudni, hogy az egyes végvári vitézt a valóságban mennyire ösztönözte a haza eszméje, vagy inkább a zsold, az előmenetel, a nemes levél megszerzésének reménye, vagy egyszerűen a harc szeretete, esetleg mindkettő.)

Zrínyi szigetvári kapitánynak a védőkhöz intézett beszéde és Farkasich esküvése egyaránt a hazáért harcoló kikristályosodott felfogást fejezi ki. „Harcolnunk peniglen nem akármi okáért / Kel, hanem keresztény szerelmes hazánkért.” Farkasich esküjében pokolra adja lelkét „Hazámért kéméllem hogy ha életemet, / Ha vígan nem ontom a’ hol köl véremet:”58 A siklósi harcon elesettek temetési beszédét Zrínyi kapitány a legnagyobb dicsérettel kezdi: „Micsodás áldással dicsérjelek tiktek. / O, keresztény módra meg holt

56 Johann von Hellenbach körmöcbányai magyar szónoklata. In: Retorikák a reformáció korából. Válogatta, sajtó alá rendezte, a tanulmányt írta és szerkesztette: Imre Mihály, Csokonai Könyvtár. Források 5. Bp.2000.

57 A haza fogalmáról árnyalt vélemények: Tóth István György: Három ország egy haza. Bp., 1992. Péter Katalin: A haza és a nemzet az ország három részre hullott állapota idején. 1995,232.

58 V / 27., Zrínyi Miklós válogatott levelei. Válogatta, a szöveget gondozta Bene Sándor, Hausner Gábor. Bp., 1997, 40.

41