Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

BUBRYÁK ORSOLYA: „In Deo vici” - Kegyesség és reprezentáció Erdődy Tamás (1558-1624) horvát bán müpártolásában

valamikor 1780 és 1826 között került a várba, de pontosabb adatok sajnos nem állnak rendelkezésre. Galgóc egyébként is csak 1720-tól volt az Erdődyek birtokában, ekkor szerezte meg ugyanis Erdődy György Lipót kamaraelnök a Rákóczi-szabadságharc után Forgách Simontól elkobzott javak közül. Bár az Erdődyek már korábban is birtokosok voltak Eszak-Magyarországon - méghozzá éppen Erdődy Tamásnak köszönhetően, aki felesége, Ungnád Anna Mária hozományaként jutott a Nyitra megyei Szomolány és Jókő birtokába - mégis valószínűbbnek tartom, hogy a kép nem ezen kastélyok számára, hanem a bán dicsőségének színterére, valamelyik horvátországi várába készült. Ezt támasztja alá a kép stíluskritikai vizsgálata is, mely inkább délvidéki mester munkájaként határozza meg, és emellett szól az is, hogy nem említik az Erdődyek családtörténeti jegyzeteiben sem.

Erdődy György Lipót kamaraelnök a 18. század első harmadában kezdett neki, hogy elkészíttesse családja történetét, s ehhez a Magyar Királyi Kamara szolgálatában álló levéltárost, Rajcsányi Adámot bízta meg anyaggyűjtéssel.28 A tervezett kötet befejezetlenül maradt, soha nem jelent meg, de kézirata máig fennmaradt a pozsonyi Állami Levéltárban. Rajcsányi összegyűjtötte az Erdődy család tagjaira vonatkozó okleveleket, kijegyzetelte a rendelkezésre álló történeti kiadványokat, a fontosabb oklevelek szövegeit szó szerint is bemásolta művébe. Ha ismerte, leírta a tárgyalt személlyel kapcsolatba hozható műalkotásokat is, különösen akkor, ha az tényleges információhordozóként jelent meg, tehát ha volt rajta felirat. Erdődy Tamás esetében például szó szerint közölte a gróf szomolányi Szent Kereszt oltárának feliratát. Ugyanakkor erről a fogadalmi képről nem tudott. Rajcsányi azonban alapvetően a felső-magyarországi birtokok kastélyait ismerte, így a hiány könnyen magyarázható azzal, hogy ez a festmény nem volt a látókörében.

Mint ahogy a másik horvátországba készült festmény, a varasdi vár oltárképe sem.29 Mindössze három évvel az imént ismertetett festmény készítése előtt, Erdődy Tamás Mária-oltárt állíttatott varasdi várának kisméretű kápol28 Az eredeti, latin nyelvű oklevélnek sem a Bécsben, sem a Pozsonyban őrzött Erdődy-lev- éltárban nem bukkantam nyomára, szövegét azonban teljes terjedelmében közli az a több száz oldalas kézirat, amit a 18. század első felében az Erdődy család tagjairól állítottak ösz- sze, vélhetően egy családtörténeti kiadvány előkészítéseként. (Id. 1. jegyzet)

29 Sveti trag. Devetsto godina umjetnosti Zagrebacke nadbiskupije, 1094-1994. Ured. Luksic, Tugomir et al., Kat. Muzej Mimara, Zagreb, 1994. 180. A kiállítási katalógusra Szentesi Edit hívta fel a figyelmem, segítségét hálásan köszönöm.

275