Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

BAGI ZOLTÁN: A birodalmi kerületek és a 15 éves hábor

1555. évi határozatok értelmével - közvetlenül a birodalmi kerületekhez forduljon segélyért? A katasztrofális financiális állapot, s ezzel összefüggésben az Udvari Kamara 1592. június 30-i szakvéleményének sürgetése ellenére a császár hallani sem akart egy újabb birodalmi gyűlésről.4 Hiszen az uralkodó a birodalom rendjeinek összehívásától már az 1580-as évek végén is - belpolitikai okokból - rendkívüli módon ódzkodott.

Az udvari diplomácia a birodalmi gyűlés megkerülésével igyekezett kiutat keresni a kínos politikai és pénzügyi helyzetből. 1592 szeptemberében Prágában Ernő főherceg vezetésével tanácskozást rendeztek, amelyen döntés született arról, hogy külön követeket küldenek a birodalom kerületek rendjeihez császári megbízásból, s a török háborúhoz hozzájárulást kérnek.5 A követelés jogosságát alátámasztandó az 1542. évi speyeri birodalmi gyűlés határozatára hivatkoztak, amely kimondta, hogy a birodalmat fenyegető török támadás esetén - utolsó tartalékként - az öt kerületi tartománynak csapatokat kellett volna kiállítania.6

II. Rudolfnak és tanácsadóinak tervük véghezviteléhez az adott ösztönzést és támogatást, hogy Friedrich Wilhelm7 szász választófejedelmi adminisztrátor8, aki valamennyi birodalmi rendet önkéntes segély nyújtására kért, 1592 októberében

4 Josef Karl Mayr: Die Türkenpolitik Erzbischof Wolf Dietrichs von Salzburg. Mitteilung der Gesellschaft für Salzburger Landeskunde 52-53. (1912-1913) Salzburg 181-244.; 193-355. 187-188.; Schulze 1978. 90.

5 Hyeronimus Augustinus Ortelius: Chronologia oder Historische Beschreibung aller Krieg- sempörungen und Belagerungen in Ungarn auch in Siebenbürgen von 1395. Nürnberg, 1602. Reprint: Pytheas Kiadó 2002. 45.; Loebl, Alfred: Eine außerordentliche Reichshilfe und ihre Ergebnisse in reichstagsloser Zeit, 1592-1593. Situngs berichte der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften in Wien, Phil.—Hist. Klasse, Band CLIII. Wien, 1906. 17., 86., 123.; Mayr 1912-1913. 193-195.; Müller, Johannes: Zacharias Geizkofler 1560-1607. Des Heiligen Römischen Reiches Pfennigmeister und Obrister Proviantmeister im Königreich Ungarn. Veröffentlichung des Wiener Hofkammerarchivs Bd. 3. Wien, 1938. 32.; Schuhe 1978. 90-92.

6 II. Rudolf instrukciója a frank kerületi gyűlésre kiküldött követeinek, 1594. december 14. Haus-, Hof- und Staatsarchiv (= HHStA) Mainzer Erzkanzler Archiv (= MEA) Fränkischen Kreisakten (= FK) Fase. 5. Fol.: 37r.; Schulze 1978. 201.

7 Thomas Nicklas: Christian I. (1586-1591) und Christian II. (1591-1611). In: Die Herrscher Sachsens, Markgrafen, Kurfürsten, Könige 1089-1918. Hgg.: Frank-Lothar Kroll. München 2007. 126-137. 133-135.

8 A reformáció korától adminisztrátor címet viseltek a szekularizált püspökségek protestáns kormányzói. Eugen Haberkern - Joseph Friedrich Wallach: Hilfswörterbuch für Historiker. Mittelalter und Neuzeit. München 1972. I. Band 26.

249