Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

BAGI ZOLTÁN: A birodalmi kerületek és a 15 éves hábor

Johann Georg brandenburgi választóval9 egyetértésben a Lipcsébe összehívott felső-szász kerületi gyűlés napirendjére tűzte a török kérdést. Mivel mindkét fejedelem már előre elkötelezte magát az uralkodó kérésének támogatása mellett, így nem meglepő, hogy a kerület 100 000 rénes forint gyorssegélyt hagyott jóvá a török elleni harc folytatásához. 1593 áprilisában a Lüneburgban összeült alsó-szász kerületi rendek pedig 13 Römermonatot10 11 szavaztak meg külön segélyként.11

Az uralkodó ezzel egy időben a kerületek támogatásának kérdését megvitatta a választófejedelmekkel is. Főként a rajnai választók élesen szemben álltak ezzel a tervezettel, s egy régóta esedékes birodalmi gyűlés összehívása mellett foglaltak állást. Mivel a birodalom rendjei - ezek közül is főként a protestánsok — joggal attól tartottak, hogy a kerületi támogatások megszavazásával, a császári diplomáciával szembeni legfőbb és leghatásosabb fegyverüket „csavarják ki” a kezükből: belpolitikai, felekezeti engedményekért a segély megszavazását.12 Félelmük nem is volt teljesen alaptalan, hiszen a

9 Helmut Neuhaus: Die brandenburgischen Kurfürsten im Jahrhundert der Reformation (1499-1598). Preussens Herrscher. Von den ersten Hohenzollem bis Wilhelm II. Hgg.: Frank-Lothar Kroll. München 2006. 52-74. 68-74.

10 A Römermonatnak (római hónapnak) vagy Romzugnak (római úrnak) az alapját az egyes birodalmi kerületek (ebbe csak a nyolc birodalmi kerületet értették bele, mivel az örökös tartományok és Burgundia külön adózott) adóarányának kiszámítása adta az 1521. évi wormsi birodalmi gyűlés matrikulája szerint. Ekkor ugyanis a birodalom rendjei arra az esetre, ha V. Károly Rómába, a koronázására utazna - hat hónapra 4000 lovas (fejenként 12 forint) és 20 000 gyalogos (fejenként 4 forint) eltartásához szükséges adót, Romzugot - ajánlottak meg. Ennek a seregnek az egy hónapi zsoldja - Römermonatja - 128 000 rajnai forintra rúgott. Azonban amikor a költségeket a birodalmi rendek között szétosztották, egy Römermonat valójában csak 127 074 rénes forintot tett ki. Koller, 1990. 295-316., 340-350. Maximilian Lanzinner: Friedenssicherung und politische einheit des Reiches unter Kaiser Maximilian II. (1564-1576). Göttingen 1993. 399. Johannes Burkhardt: Das Reformationsjahrhundert. Deutsche Geschichte zwischen Medienrevolution und Institutionenbildung. 1517-1617. Stuttgart 2002. 194. Peter Rauscher: Kaiser und Reich. Die Reichstürkenhilfe von Ferdinand I. bis zum Beginn des “Langen Türkenkriegs” (1548-1593) 79. In: Finanzen und Herrschaft. Materielle Grundlagen fürstlicher Politik in den habsburgischen Ländern und im Heiligen Römischen Reich im 16. Jahrhundert. Herausgegeben: Friedrich Edelmayer, Maximilian Lanzinner und Peter Rauscher. München 2003. 45-83. 55.

11 Loebl, 1906. 86.; Schulze 1978. 194-196.

12 Felix Stieve: Die Politik Bayerns 1591-1607. 1. und 2. Hälfte, Briefe und Akten zur Geschichte des Dreißigjährigen Krieges in den Zeiten des vorwaltenden Einflusses der Wittelsbacher. Herausgegeben von der Historiscen Kommission bei der königlichen Akademie der Wissenschaften. München 1878-1883. 4. Band. 169.; Schulze, 1978. 199., 202-212.

250