Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

R. VÁRKONYI ÁGNES: Végvár és mentalitás a végvártörténeti műhely negyedszázados története tükrében

értelmezések kevéssé érintik a történeti valóságot. Gárdonyi Géza 1899-ben folytatásban közölt regénye szerencsés egyensúlyt teremtett a történeti valóság és az elképzelt világ között, az Egri csillagok a győzelem pillanatát vetítette ki, s ebben rejlik máig tartó sikerének titka. Feledésbe ment, hogy olyan időben keletkezett, amikor a századfordulót követő évtized nagy kulturális, művészeti megújulása több történetírói kezdeményezéssel együtt a vártörténetben is változást hozott.

Takáts Sándor a bécsi levéltárakból feltárt gazdag forrásokban levelek, jelentések, folyamodványok sorában felismerte a végvári élet addig ismeretlen részleteit, egy addig elfelejtett társadalmi réteg küzdelmeit, leleményét, közösségi szokásrendjének megtartó erejét. Dokumentumok sokaságát tárta fel a végváriak szociális viszonyairól, s elszántan kereskedő katonák, képzett és emberséges császári tisztek, s jó magyar generálisok és kiváló közvitézek portréit vázolta fel. Remek stílusban megírt tanulmányai új irányt adtak a kutatásnak. A végvári élet szokásait, mindennapjait, a bajvívásokat, portyákat elbeszélő eleven leírásai széleskörű közönségsikert arattak. A magyar vitézeket és a török harcosokat méltó ellenfélként, olykor barátkozó szomszédokként ábrázolta. Lipót császárnak a végvárakat is sújtó gazdaságpolitikáját, a magyar katonaságot felszámoló abszolutizmusát ugyancsak az egyéni élet- utakon át mutatta be. „Munkám a létért való küzdelmünk koráról szól, mikor sokat alkotnunk gyönge erőink nem engedték. Nemzetünknek mégis annyi igyekezetét, oly sok felemelő törekvését sikerült felfednem, hogy a létért való küzdelmünk korszakának műveltségével is tisztességet vallunk. [...] Régi történetíróink a hazai török népben a pusztító és romboló pogánynál egyebet nem láttak. Kimutattam, hogy a hazai törökség nálunk üdvös dolgokat is teremtett és sokat tett a kölcsönös megértés dolgában.”14 A Magyarország fejlődéséről ily módon erős török orientációval kirajzolódó kép, a fizetetlen végvári katonaság nyomorúságáról feltárt hatalmas anyaggal együtt a mentalitás elrajzolásával járt, akarva-akaratlanul bizonyos vonatkozásban átértelmezte a kereszténység védelmének végvári dicsőséget, és napjainkig tartó heves vitákat indított el. Jellemző Szekfü Gyula magánlevélben kifejtett véleménye:

14 Takáts Sándor: Rajzok a török világból. Bp. Ajánlás. VIII. Idézi: Szekfü, III. köt. 594. Takáts Sándor műveinek jegyzéke. Összeállította Galambos Ferenc. Közli: Takáts Sándor; Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI-XVII. századból. Sajtó alá rendezte Benola Kálmán. Bp. 1961,377-408.

21