Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

FELD ISTVÁN: Ágyúvédőművek a 16. század első fele erődítményépítészetében

Talán részben ez utóbbi ténnyel is magyarázható, hogy a szintén műszaki végzettségű — sőt, Gerővel szemben sokkal inkább kifejezetten műszaki szemléletű — Winkler Gusztáv 2004-ben egy, kifejezetten a 15-16. századi erődépítészetet tárgyaló, átfogó igényű munka megalkotására vállalkozottl4. Munkája kiindulópontja egy, a külföldi erődítések vizsgálata alapján általa kidolgozott ún. referenciarendszer volt, s ehhez viszonyítva, ezzel összevetve végezte el a hazai erősségek és erősségelemek korhatározását. Feltételezte ugyanis, hogy a 15-16. században „nagyon szoros kapcsolat volt az itáliai és német élvonalbeli hadmérnökök és Magyarország között ”15. Tehát a többé-kevésbé ismert olasz és német emlékek alapján kísérelte meg korhoz kötni a tűzfegyverek korának magyarországi „oldalazó védmüveit”, így - megfogalmazásait idézve - az ún. ágyús tornyokat, rondellákat, ágyútomyo- kat, s természetesen a bástyákat is. Ezen eljárásának jogosságát azzal a meglepő kijelentéssel kívánta támasztani, miszerint véleménye szerint „30-40 évvel korábbi alapelveket hadi építmények esetében senki sem gondolhatott ki a szabotázs megalapozott vádjának elkerülésével ” - azaz meg volt arról győződve, hogy az Itáliában vagy a német tartományokban feltűnő hadiépítészeti újítások szinte azonnal megjelentek hazánkban is, továbbá azzal sem számolt, hogy egyes „idejétmúlt” elemeket még jóval később is alkalmaztak volna. Természetesen érzékelte, hogy mindez aligha támasztható alá írott forrásokkal - el is ismerte: „ elképzelhető, hogy eredményeink nem mindig fedik a történészek adatait"16, s ebben nem is tévedett. Csak egy példát említve: a soproni városerődítés nagyrondellájának 1631. évi építése ugyan írott forrásokkal is adatolt17, ő mégis úgy véli, ilyen „ nem épülhetett az 1500-as évek második fele után ”18.

Winkler itt csak röviden összefoglalt módszertani alapokra épülő eljárásából érthetően számos erődítés indokolatlan korai datálása következett, továbbá több olyan, az eddigi kutatások eredményeihez képest meglepőnek tekinthető megállapítás, miszerint a hazai 15. századi erődítésépítkezés fejlettsége megfelelt volna az európai átlagnak19. A déli határnál csupán négy

14 Winkler Gusztáv: Reneszánsz erődépítészet Magyarországon. Mérnöki szemmel. Segédkönyvek a hadtörténet tanulmányozásához V. Budapest, 2004.

15 Winkler, 2004. 117.

16 Winkler, 2004.118.

17 Holl Imre: Sopron városfalai - egy kutatási téma fejezetei. In: „Gondolják, látják az várnak nagy voltát.” Tanulmányok a 80 éves Nováki Gyula tiszteletére. Budapest, 2006. 153-154.

18 Winkler, 2004. 59.

19 Winkler, 2004. 107.

178