Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

VINCZE DÁNIEL: Az egri vilajet kolduló rabjainak szerepe a török-magyar diplomáciai és társadalmi érintkezésekben

előbbiekben bemutatott folyamat látszott érvényesülni, 1676-ban ugyanis még mindig legkevesebb három, esetleg négy személy váltotta egymást a tartomány élén. 1677-ben, a kolduló rabság ideiglenes szüneteltetésekor viszont az év jelentős részében már egy személy - Muszli pasa - kezében volt az irányítás, aki ekkor már ötödik alkalommal foglalta el székét az egri várban. Muszli az elmúlt 2 év során már négyszer is basáskodott Egerben,97 és minden bizonnyal már alaposan megismerhette a rabok koldulását kísérő gondokat, ezért is dönthetett nevezetes lépése meghozatala mellett.

Ezt követően csak 1680-ban indul újra a koldulólevelek kiadása. A közbeeső három éves szünet viszont újra csak a török hivatalnoki rendszer sajátosságainak tulajdonítható, azzal a megjegyzéssel, hogy ezen esetben nem a gyorsan cserélődő pasák, hanem a hivatal történetében ritkán tapasztalható állandóság kereshető a háttérben. Adataink szerint ugyanis 1678 elejétől leghamarabb 1679 nyaráig - szakítva az eddigi gyakorlattal — egy és ugyanazon pasa, Mehmed állt folyamatosan a tartomány élén, ám lehet, hogy uralma még tovább is tartott, mert utódjának, Alinak első ismert említése csak 1680 júliusából származik.98 Mehmed több mint két éves pasáskodása alatt minden bizonnyal követte elődje, a koldulókat korlátozó Muszli politikáját, és nem oldotta fel a rabokat érintő korlátozásokat, sőt, talán még szigorított is rajtuk. Erre egy 1680-as forrásból következtethetünk, amelyben már a rabok szabad járásának korlátozásáról tesznek említést99 - ám ezen időszak minden bizonnyal nem lehetett hosszú életű, mivel adataink szerint 1679-ig biztosan nem vezették be az említett szigorításokat.100

Ha tehát voltak is a rabok szabad mozgását korlátozó intézkedések, a mellett adataink szerint a rabposta101 és a rabok kölcsönös sarcon való kibocsátásának intézménye — bizonyos szigorítások mellett102 - továbbra is fennállt.

97 Vass, 1986. 42-44.

98 Ka«. 1986. 44.

99 Ezt sugallja a levélírók azon néhány szava is, mi szerint ,,az koldulásra kijárni, valamint azelöttis szokás volt, szabad légyen most is ", majd pedig így fogalmaznak: „ hogy enneku- tana, mint ennekelőtte szabad járások, szabad menések legyék MOL, M. 4721, 6627. Egri törökök levele Fülekre. 1680. augusztus 8.

100 Szederkényi, 1891.226.

101 MOL, M. C1229, 12198. Hasszán bujáki aga levele Koháry Istvánhoz, 1680. április 8.; Pálmány, 1984. 71. Am ekkoriban nem csupán a végváriak, hanem még a nádor leveleit is rabposták közvetítették Egerbe. Merényi, 1903. 244. Pethő Ferenc Koháry Istvánhoz, 1680. szeptember 13.

102 1680 júliusában Völgyi Benedek fiileki vitéz egy portyán fogságba esett törökök közül többet is megvásárolt az akciót követő kótyavetyén, amelyekkel török oldalon raboskodó öcs- csét szándékozta kiváltani, ám Koháry - nem tudni mi okból - Völgyi Benedeket elfogatta,

170