Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

VINCZE DÁNIEL: Az egri vilajet kolduló rabjainak szerepe a török-magyar diplomáciai és társadalmi érintkezésekben

járta után újabb passzust adtak számukra - legalábbis ezen okokat látta az 1677-es évben nevezetes döntését meghozó Muszli egri pasa a rabok túlkapásainak hátterében.94 Ám a történéseket elemezve - mint az sejthető - minden bizonnyal más katalizátoroknak is kellett lenniük, amelyek ezen cselekedeteket generálták és hosszú távon lehetővé tették.

A visszaéléseket vizsgálva kijelenthető, hogy bár azok száma és súlya időrendileg bizonyos hullámzást mutat, mégis a 17. század második felében egyfajta kontinuitást fedezhetünk fel, amely egészen a nevezett 1677-es török rendeletig, a kolduló levelek kiadásának időleges beszüntetéséig fennállt. A kihágásokkal kapcsolatosan mindenképpen meg kell jegyezni, hogy azok érdekesképp akkor fordultak elő nagyobb mértékben, amikor az egri vilajet élén az egymást általában 1-2 évente váltó pasák még a szokásosnál is gyorsabban cserélődtek. A basák minden bizonnyal nem voltak képesek hatékony közigazgatást, erős központi hatalmat és rendtartást kiépíteni a számukra rendelkezésre álló rövid idő alatt, tovább szintén képtelenek lehettek a rabok ügyének sikeres kezelésére is, amelyet azok ki is használtak. így 1662-63-ban, amikor Gyöngyös és Jászberény városai egyaránt panaszkodtak a túlkapások miatt, szintén nagy volt a jövés-menés a tartomány élén állók háza táján. Mivel a pasák hivatalviselési idejével kapcsolatos forrásaink még kis mértékben hiányosak, így a tartomány előjáróinak pontos számát nem tudjuk teljes bizonyossággal megállapítani, de legkevesebb nyolc, szélsőséges esetben pedig akár még 10 pasa is követhette egymást ezen rövid, mindössze két éves periódus alatt.95 Hasonló tendenciát fedezhetünk fel az 1675-ös év esetében is, amikor is egy esztendő leforgása alatt hétszer cserélt gazdát a vilajet irányítása.96 Azt követően is - bár kisebb hevességgel - az

94 MOL, M. C1229, 12087. Muszli egri pasa Koháry Istvánnak, 1677. október 10. Hat évre szóló koldulólevél adásáról szól ugyanezen évből egy másik forrás is: MOL, M. C1229, 12227. Egri törökök levele Koháry Istvánhoz, 1677. augusztus 9. Volt azonban arra is példánk, hogy akinek talán a legjobban szüksége lett volna rá, annak nem jutott koldulólevél. Történt ugyanis, hogy 1673-ban Haszan bujáki aga mérgében eltépte, majd elégetett egy elfogott vitézének magyar részről kiállított hitlevelet, mivel az egy esztendő alatt csupán 70 tallért volt képes összeszedni. Később viszont a dolgokat mérlegelve újabb hitlevelet kért kolduló rabja számára, amelyért cserébe egy szép pár csizmát ajánlott fel. MOL, M. Cl229, 12275. Haszan bujáki aga Koháry Istvánnak, 1673. március 23.

95 Vass Előd: Adalékok az egri pasák hivatali sorrendjéhez. In: Az egri vár híradója 19-20 (1986) 36-38.

96 Vass, 1986. 42^13.

169