Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

VINCZE DÁNIEL: Az egri vilajet kolduló rabjainak szerepe a török-magyar diplomáciai és társadalmi érintkezésekben

1678-ban, hét hónap leforgása alatt 138 esetben juttatott élelmet a településen átvonuló, ill. ott megszálló magyar és török rabok számára.74

1668-ban újabb események borzolták a hódoltsági lakosság kedélyeit Jászberényben, ám a település megunván a török hatóságok erélytelenségét — a korban szokásos minta szerint - a szultánhoz fordult panaszával. IV. Mehmed még ugyanebben az évben kelt rendeletével megparancsolta az egri pasának, hogy vessen véget a törvénytelenségeknek, ám hogy milyen eszközzel tegye mindezt, arról már nem rendelkezett.75 A koldulok azonban nem csupán a török hódoltságban, hanem magyar oldalon is nagy károkat okoztak - 1672-ben a Füleken tartott megyegyűlés olyan határozatot hozott, amelyben az egymással szövetségben járó, együtt vándorló, gyakran lopással és rablással vádolt magyar és török rabokat halálbüntetéssel fenyegette meg, ha bűnös tevékenységüket tovább folytatják.76 Szükség is volt a szigorra, hiszen pont ez idő tájt tetőzött Gyöngyösön is a koldulok „rémuralma”, 1672-ben arról hallhatunk, hogy a város bíráit egy rab testvérpár veri, borukat elszedi s „ asszonyaikat kerülgeti ”, a török pedig már katonai alakulatok odaküldését is kilátásba helyezte az egyre durvuló kilengések megfékezésére.77 Jászberény városa 1675-ben - újra csak nem bízván az egri és a hatvani török hatóságokban - a budai pasához fordult panaszával, aki maga ígérte meg a tettesek megbüntetését és annak végrehajtását abban az esetben, ha a törvényszegőket a budai díván elé viszik,78 és egyben felszólította az egri pasát a helyzet rendezésére, aki ezt követően védlevelet adott a városnak a rabokkal szemben.79

Ezzel párhuzamosan magyar oldalon 1676-ban Koháry István füleki főkapitány is keményebb módszerek alkalmazáshoz folyamodott, és börtönbe vetette a Pest környékéről elkószáló, fosztogató rabokat, amiért a budai díván szigorúan megrótta, és kemény hangú üzenetben követelte ezen személyek szabadon bocsátását, hangoztatva a foglyul ejtés törvénytelenségét.80

74 Jzsépy, 1974. 164.

75 Hegyi, 1988. 131-132. IV. Mehmed szultán rendelete az egri pasának, az egri és a hatvani kádinak, 1668. október 17-26.

76 Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái: 1638-1711. II. 1666-1680. Pest Megyei Levéltári Füzetek 9. Szerk: Egey Tibor, Bp., 1984, 125.

77 Fekete, 1932. 129.

78 Hegyi, 1988. 152. Musztafa budai pasa kethüdája Jászberény és a Jászság népeinek, 1675. szeptember 1.

79 Hegyi, 1988. 156. Juszuf egri kajmakám a jászberényieknek, 1675. szeptember 7.

80 MOL, M. C1228, 12095. Budai török levél Koháry Istvánnak, 1676.

165