Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

SARUSSI KISS BÉLA: Német katonák a 16. századi magyar végvárakban. A végvárakban állomásozó német katonák származási helye, motivációik

a „felfedezés” bejelentésével végre megenyhítheti a kamarai szerveket, illetve magát az uralkodót, és gyermekei nemeslevél kieszközlésével kiemelkedhetnek apjuk alacsony sorából. Valószínűleg szintén nem tévedünk nagyot, ha a kincs eredetét illetően feltesszük, hogy nem véletlenül bukkant rá ez a sasszemü és minden lehetőséget megragadó veterán. Meglehet, egy korábbi hadi vállalkozásának zsákmányát rejtette el, és azt tüntette fel úgy, mintha véletlenül bukkant volna rá.

Haufensteiner kérvényeiből az a sajátos értékrendszer és hangulat is megismerhető, amely valószínűleg a legtöbb magyar végvidéken szolgáló német zsoldost jellemezte. Fontosnak tartotta, hogy a kereszténység érdekében a török, az ősellenség elleni küzdelmét kérvényei központjába állítsa: minden kérése bevezetőjében feltűnik ez a toposz. Nem marad el a hajlott korára és családjára való hivatkozás sem. Kérvényei között a német császárok, az osztrák ház iránti hűsége, sőt a fentiek mellett szükebb környezetéhez, a várhoz való kötődése is előtűnik. Nem tesz említést ugyanakkor arról, hogy ő valójában a magyar végvárrendszer egyik várában szolgált, amely a Magyar Királyság megmaradt részének védelmében látott el fontos szerepet. Noha évtizedeken keresztül szoros kapcsolatban volt a vár ellátását biztosító, a Gömör megyében tizedet adó lakossággal, az ő védelmükben tett cselekedeteiről nem ejt szót.

A murányi uradalomban található jolsvaiak robotterhei és a kocsmáltatási kiváltságok ügyében 1607. május 23-án, a vármegyei küldöttek által felvett jegyzőkönyvből három olyan, egykor Murányban szolgáló katonáról értesülünk, akik időközben az uradalom valamely falvában telepedtek le.53 A 61 esztendős hizsnyói Gál János azt vallotta, hogy apja, aki „több 100 esztendősnél is”, 16 évig volt Murány várában porkoláb, és ott bort is ámít saját hasznára. A 71 éves Bomoink Őröli Murány alatt lakott, és vallotta, hogy „Szolgáltam murán varában Eötven eztendeigh”. A 80 éves Kuzma Dup Polonkán lakott, és már vagy 40 esztendeje a murányi jószágban volt, „mivelhogi drabantos voltam az Murani varban”. Ez a három utalás úgy tűnik inkább magyar és szláv katonákat illet.

Néhány zsoldos jelenlétét Murányban tehát évtizedeken keresztül ki lehet mutatni. Láthattuk, hogy egyesek tudtak írni, ezért részt vettek a tizedad- minisztrációban; katonai karriert futottak be, családot alapítottak és letelepedtek. Előfordult, hogy öregségükre, sör- és borkimérésre, illetve telkük adómentességre zsoldhátralékaik fejében kiváltságot kaptak.

53 ÖStA HKA HFU Konv. 1608. Sept. fol. 207-210.

135