Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)
SARUSSI KISS BÉLA: Német katonák a 16. századi magyar végvárakban. A végvárakban állomásozó német katonák származási helye, motivációik
STUDIA AGRIENSIA 27, 2008 Sarusi Kiss Béla NÉMET KATONÁK A 16. SZÁZADI MAGYAR VÉGVÁRAKBAN A végvárakban állomásozó német katonák származási helye, motivációik Amikor Murányra vonatkozó kutatásaim során azzal a kérdéssel találtam szemben magam, hogy a várakban állomásozó katonák miért jöttek Magyar- országra, és vajon mi tartotta sokukat több évtizedig itt, akkor erre hosszas keresés után sem találtam a magyar történeti szakirodalomban választ.1 A magyar végvárrendszer Habsburg-kézen lévő váraiban ugyanis a 16. században jelentős létszámú német őrség állomásozott, számuk - a hivatalos kimutatások szerint - 1576-ban a teljes várkatonaság kb. egynegyedét, 1582-ben egyötödét érte el.1 2 Bár Kató Sándor 1908-ban már írt a magyarországi német katonaságról, munkája nem sok használható adatot tartalmaz - annyit azonban megtudhatunk tőle, hogy a zsoldosok a szomszédos örökös tartományokból kerültek ki.3 Az immár több mint negyedszázaddal ezelőtt megjelent végvármonográfiában a következő áll:4 „a hadak legnagyobb részét az osztrák örökös 1 A kérdéssel - kizárólag Murány példáján - foglakoztam most megjelent könyvemben: Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár. Murány végvár és uradalma a 16. század második felében. Bp., 2008. Különösen: X. 4. fejezet A vár és kastély katonái. 313-338. 2 Pálffy Géza: A magyarországi és délvidéki végvárrendszer 1576. és 1582. évi jegyzékei. In: HK 1995/1 114-185. 1576-ban: 5367, 1582-ben 4885 fő. Valójában szonban ennél a 20- 25%-nál biztosan alacsonyabb lehetett. A mezei hadak nemzetiségi összetételéről leginkább csak annyit lehet megjegyezni, hogy az idegen parancsnokok alatt szolgáló zsoldosok idegen országból érkeztek Magyarországra. Számuk-számarányuk nem ismert. 3 Kató Sándor: Idegen katonaság I. Ferdinánd uralkodása alatt 1540-1560-ig. Győr, 1908.20-21. 4 Szántó Imre: A végvári rendszer és fénykora Magyarországon 1541-1593. Bp., 1980. Szántó ezt a részt szó szerint vette át Rázsó Gyula 1966-ban megjelent munkájából. Lásd Rázsó Gyula: Az osztrák hadsereg hadművészetének néhány problematikája a XVI. században. In: HK 13/4. sz. (1966.) 885. 115
