Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

HORN ILDIKÓ: Magyar végvári tisztek erdélyi karrierlehetőségei a 16. század második felében

ságé, hanem — a középkori magyar királyi udvar hagyományainak továbbéléseképpen - magas rangú udvari tisztségviselők (udvarmester, lovászmester, étekfogók, pohárnokok stb.) és udvari familiárisok, akik rangjuknak megfelelő létszámú katonát tartottak, és erre hópénzt kaptak. A lovasságnak a hagyományos katonai feladatok mellett a fejedelem személyének védelmében és az udvari reprezentációban is kiemelkedő szerep jutott.50 Kamuthy egy 1577-ben kelt okiratban szerepelt először a supremus capitaneus aulae címmel, és ezt a tisztségét halálig betöltötte.51 Gyermekei közül Farkas és az ifjabb Balázs is főispánként, illetve tanácsosként meg tudta őrizni a család elitbeli pozícióit.

Az 1550-es és ’60-as évekhez hasonló mértékű áttelepedési hullám a későbbiek során már nem következett be. Ennek egyrészt az volt az oka, hogy az 1571-es speyeri egyezmény rendezte a két ország viszonyát, másrészt pedig Báthory István livóniai háborúi kiképezték azt a tapasztalt katonai gárdát, amely az ország védelmében és a tizenöt éves háború harcaiban ezután főszerepet játszott. A század utolsó harmadából csak néhány egyedi áttele- pedést ismerünk: idesorolhatjuk például a Báthory és Bocskai családdal rokon Geszthy Ferenc volt veszprémi kapitány 1581-es átpártolását, aki ezután a fejedelemségben a mezei hadak főparancsnoka és fejedelmi tanácsos lett.52 Geszthy alatt szolgált Veszprémben, majd később a pápai vár kapitánya lett brenhidai Huszár Péter, akit Báthory Zsigmond a tizenöt éves háború elején csábított át Erdélybe. Erdélybe érkezésekor Huszár a magas katonai rang mellett a meggyilkolt Gyulai Pál abafáji birtokát kapta meg. Kiemelkedő szerepet játszott a gyurgyevói diadalban és ő volt az, aki mentette ki Zsigmond fejedelmet a mezőkeresztesi csatából. Egyik fia, Huszár Mátyás Marosszék főkirálybírája és fejedelmi tanácsos lett.53 Szintén a tizenöt éves háború elején és szintén a fejedelem hívására költözött Erdélybe Prépostváry Bálint, aki hosszú és sikeres pályafutása során Kálló, majd Eger kapitánya s véső Sunkó Attila: Az erdélyi fejedelmek udvari hadai a 16. században. In: Levéltári Közlemények 1998/1-2 106-112.

51 Sunkó Attila: Az erdélyi fejedelmi testőrség archontológiája a XVI. században. In: Fons 1994/2 199; Kamuthy Balázs testamentuma, Gyalu, 1580. november 1. Magyar Országos Levéltár, Kolozsmonostori Konvent Országos Levéltára F 15 7. ff. 153-154.

52 Veress Endre: Geszthy Ferenc várkapitány. (Déva XVI. századi iskolájának alapítója.) Déva, 1898. és Pálffy Géza: Adattár III. A veszprémi végvár fö- és vicekapitányainak „életrajzi lexikona” (16-17. század) In: Veszprém a török korban. Felolvasóülés Veszprém török kori emlékeiről. Szerk.: Tóth G. Péter. (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9.) Veszprém, 1998. 140.

53 Takáts Sándor: Régi magyar kapitányok és generálisok. Bp., é.n. 293-336.

112