Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

HORN ILDIKÓ: Magyar végvári tisztek erdélyi karrierlehetőségei a 16. század második felében

romot; végül, mivel segítség nem érkezett, életük és javaik sértetlenségét kikötve feladták a várat.45 Báthory ekkor még a megbocsátás és a megnyerés módszerét alkalmazta Békés híveivel szemben. Bethlen Farkas szerint „azoknak, akik megadták magukat... kezességet adtak s ki merre akart, elbocsátották őket. Sokan közülük a vajda zsoldjába szegődve azután háborúban és békében híven szolgálták.”46 Köztük volt Kamuthy Balázs is, aki ezután a fejedelem udvari familiárisai közé került. Itt a hasonló pályát befutó, és familiárisként szintén az udvarban szolgáló Thomyi Tamást és iktári Bethlen Farkast (Bethlen Gábor édesapját) számíthatjuk baráti köréhez.47 Ezzel együtt Békés Gáspár továbbra is számított Kamuthyra a fejedelem elleni szervezkedésben, Kamuthy azonban betegségére hivatkozva kitérő választ adott.48 Békés 1575. évi támadásakor azonban már színt vallott, és a fejedelem oldalán harcolt. Ennek elismeréseként 1576-ban Báthory neki adta a hűtlenségbe esett Károlyi László drági birtokát és kastélyát. Az uralkodói kegy további adományokat juttatott neki, elsősorban Kolozs vármegyében: megkapta Oláhfenes, Szent- mihálytelke, Magyar- és Oláhtótfalu egész falvakat, valamint részjószágokat Tamásfalván, Topaszentkirályon, Mezőújlakon, Veikén.49

Báthory István lengyel királlyá választása a fejedelmi udvarban is komoly változásokat hozott. Sokan követték az uralkodót Lengyelországba, az Erdélyben maradók közül többen jelentősen előreléptek, és természetesen udvari pozíciókba kerültek az eddig kizárólag Báthory Kristóf személyéhez kapcsolódó familiárisok is. Kamuthy Balázs Erdélyben maradt, és ennek az átrendeződésnek köszönhetően fontos katonai tisztségbe került: udvari főkapitány lett. A főkapitány a teljes udvari sereg felett parancsnokolt. Ezen belül az udvari lovasság tartozott legszorosabban a hatásköre alá. Ennek létszáma minimum ötszáz fő volt, de hadjáratok idején kétezer fölé is emelkedhetett. Ebből körülbelül kétszázötven fő teljesített az udvarban állandó szolgálatot. Az udvari lovasság sajátossága, hogy tisztjei nem professzionális katonák, mint a gyalog45 Bethlen Farkas, 2002, II, 275-279.

46 Erdély öröksége. Erdélyi emlékírók Erdélyről. II. Sárkányfogak. Szerk.: Makkai László, km. Cs. Szabó László, reprint: Bp., 1993, 27.

47 Szádeczky Lajos: Báthory István lengyel királlyá választása. 1574-1576, Bp., 1887, 378. Thomyi és Bethlen Farkas Gyula várában szolgáltak hatlovas tisztként; a vár eleste után, 1566-ban Erdélyben folytatták katonai pályájukat.

48 Kemény József-Nagyajtai Kovács István: Erdélyország történeti tára. Kolozsvár, 1837,1. 116.

49 Hodor Károly: Doboka vármegye természeti és polgári esmértetése. Kolozsvár, 1837, 110. (A Kamuthy-család történetének bemutatása.)

111