Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

HORN ILDIKÓ: Magyar végvári tisztek erdélyi karrierlehetőségei a 16. század második felében

vitézkedő Pethőt és embereit is maguk alá temették. Kamuthy a lábán sebesült meg olyan súlyosan, hogy még 1553 februárjában is a lábadozó betegek között szerepelt. A vár védelmében nyújtott szolgálataiért jutalomban és előléptetésben részesült.41 Az ostrom után Egerben folytatta katonai pályafutását. Házat szerzett a Piac utcában, szőlőt vett, és a fíileki vártartományban is birtokot szerzett.42 Kamuthy az 1658-as Dobó-Balassa-féle felkelés után - amelybe állítólag ő és kapitánya, Forgách Imre is belekeveredett - János Zsigmond szolgálatába állt. Részt vett a Miksa elleni várháborúkban, 1569 márciusában katonai érdemeiért jelentős adományt nyert Torda vármegyében: Szentlászlót kúriájával, Kisfenest, Kékbikk határában egy halastavat kétkerekű malmával és Barbátfalván a Hesdát vize mellett egy rétet.43

Báthory István fejedelemmé választásába a nagy rivális, Békés Gáspár nem akart beletörődni. Fogarasban önálló birodalmat szervezett, a Habs- burg-uralkodót vallotta urának, Báthorynak nem akarta letenni a hűségesküt. Híveiből, familiárisaiból szinte uralkodói udvart alakított ki, külön udvarmestert, testőrséget tartott. Ez utóbbinak volt a parancsnoka Kamuthy Balázs.44 1573 októberében Báthory csapatai váratlanul körülvették Fogarast. Békés úgy állapodott meg híveivel, hogy kiszökik a várból, és tizenöt napon belül felmentő csapatokkal tér vissza. Az őrség eddig a határidőig megpróbálja megtartani a várat. Békés kijutott, emberei pedig két hétig állták az ost41 Eger 1552-iki ostromához. Közli: Barabás Samu. In: Történelmi Tár, 1888, 393.; Sugár István: Bornemisza Gergely deák élete. Eger, 1984, 53-56.; Tinódi Lantos Sebestyén: Egervár viadaljáról való ének, In: Uö: Krónika. S. a. r.: Sugár István. Bev.: Szakály Ferenc. Bp., 1984, VI/560 (Bibliotheca Historica).

42 Sugár István: Eger város első négy urbáriuma (1475-77, 1551, 1557, 1567) In: Az Egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, Szerk.: Bodó Sándor-Petercsák Tivadar. Eger, 1987, 482.; A Nagy-Károlyi Gróf Károlyi család oklevéltára. Kiad.: Károlyi Tibor. S. a. r.: Géresi Kálmán. Bp., 1885, III, 339.

43 Kelemen Lajos: A magyarfenesi Jósika kastély In: Uö, Művészettörténeti tanulmányok. II. Bp.-Bukarest, 1984,227.

44 Fráthay Gergely kolozsi főispán 1572 októberében Fogarasban tett testamentumának ő volt az egyik tanúja. Régi magyar végrendeletek, közli: Petrichevich-Horváth Emil. In: Magyar Családtörténeti Szemle, 1943/5 100-102. „Mi Kamuthy Balázs, az nagyságos úrnak Békés Gáspárnak hadnagya, Cseffei Benedek hopp mestere, Móré Gábor szenterzsébeti és Szigethy Pál egrestői, emlékezetre adjuk ez mi levelönknek rendibe mindeneknek kiknek illik, hogy mikor mi Szent Lukács evangélista nap után való szerdán itt Fogaras várába voltunk volna, történék az vitézlő Fráthay Gergelynek hertelenséggel való betegsége, hivata minket hozzája monda azt miérthogy az Úristennek elette felől való elvégzését nem tudná: akarna testamentomát tenni az ő jószágáról” stb.

110