Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)
HORN ILDIKÓ: Magyar végvári tisztek erdélyi karrierlehetőségei a 16. század második felében
tőén Tomyi Tamás vitézi erényei unokájában, Kemény János fejedelemben éltek tovább.37 Egerből 1568-69 során érkezett egy csoport Erdélybe, de ennek az áttele- pedésnek már jelentős politikai háttere is volt: a Dobó-Balassa összeesküvés. 1567 és 1569 között Eger kapitányi posztját Forgách Simon töltötte be. O ugyan nem szerepelt a gyanúba fogottak között, de családjának számos tagja, Forgách Imre, Ferenc és Pál, a sógoraik, Segnyey Zsigmond és Gyulafty László, a volt veszprémi főkapitány mostohafíával, Imreffy Jánossal, valamint a távolabbi rokon Bocskai István igen. Ok aztán - részben a Miksa császár trónra lépésével megváltozó politikai irányvonal, részben az 1566-os területi veszteségek, részben pedig Dobó István és Balassa János bebörtönzése miatt - magyarországi lehetőségeiket és szerepvállalásukat átgondolva, János Zsigmond országában kerestek menedéket. A velük együtt érkező egri vitézek közül két tisztet érdemes kiemelni: Káthay Ferencet és Kamuthy Balázst. A Káthayak közül az említett Ferencet 1569-ben már János Zsigmond udvari lovasságában találjuk, egyik fia, Mihály Bocskai kancellárja lett, a másik, Ferenc nevű fia pedig Báthory Zsigmond egyik pártfogoltjaként szerepelt, de ennek ellenére a család nem futott be Erdélyben fényes karriert.38 Viszont Kamuthy Balázs beilleszkedése olyan jól sikerült, hogy a 17. század első felében a család Erdély vezető famíliái közé emelkedett.39 Kamuthy Balázs új hazájában kezdetben az „egri” előnévvel szerepelt, amely nem a származására, hanem addigi pályafutására utalt.40 Hímevét azzal alapozta meg, hogy 1552-ben egyike volt Eger védőinek. Ekkor háromlovas nemes tisztként Pethő Gáspár csapatában a külső várat védte. A harc számára a Szent Mihályi napi ostrommal ért véget, amikor Dobó a törökök által elfoglalt régi kapu tornyát ágyúval szétlövette. A leomló kövek az ott 37 Thomyi Zsófiát fivérei halála után fiúsították, és ő örökölte apja jószágait. Báthory Zsigmond oklevele, Gyulafehérvár, 1602. április 15. MÓL, FI Libri Regii, 6, ff. 231-232. 38 Szabó András: A csegekátai Kátay család genealógiája a 16-17. században Kátay Ferenc- től a család kihalásáig, in Collectanea Tiburtiana, Tanulmányok Klaniczay Tibor tiszteletére. Szerk. Galavics Géza, Hemer János, Keserű Bálint, Szeged, 1990, 230-231. 39 Horn Ildikó: Tündérkert útvesztői. Tanulmányok Erdély történelméhez. Bp. 2005, 14-17. 40 1570-től már — első erdélyi birtoka után — a „szentlászlói” előnevet használta. Szintén Balázs nevű fia már csak „szentlászlói” előnévvel ismert. Kemény János önéletírásában összemosta az apa és a fia tetteit, az ifjabb Balázsról írta, hogy „Egeren lakott s tanult vitéz ember” volt. Kemény János Önéletírása, 89. Kemény téves adatát többen is felhasználták, például Nagy Iván, Lázár Miklós, Hodor Károly. 109
