Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

HORN ILDIKÓ: Magyar végvári tisztek erdélyi karrierlehetőségei a 16. század második felében

Thomyi Jánossal kihalt, Anna nevű fiúsított lánya pedig Szentesi Literatus Györgyhöz ment feleségül. 1564-ben már mindkettőjüket néhaiként említették, és egyetlen fiúk, Tamás az anyja családi nevét használta: szentesi Thomyi Tamásként szerepelt I. Ferdinánd adománylevelében.29

Thomyi Tamás elsősorban Szentesen belül igyekezett megerősíteni a pozícióit: 1560-ban 34, 1561-ben csak 25, viszont 1564-ben már 46 porta után fizetett.30 A területet azonban a szultán és a király egyaránt adóztatta, így a csökkenő jövedelem, a török fenyegető közelsége és a családi hagyományok miatt Thomyi Tamás is a gyulai várban vállalt szolgálatot. Az első ismert adat 1562-ből származik, ekkor ötlovas tisztként szolgált, 1564-ben már hat lovas tartozott alá, és Bánffy György kapitánysága alatt első tisztként szerepelt a várőrség névjegyzékében.31 Az 1566-os ostrom idején már Bánffy György századában első tisztként harcolt. Gyula eleste után 1566-ban Erdélybe menekült. További sorsát 1572-ig nem ismerjük, de feltehetően vagy a Báthory családnál, vagy a fejedelem udvarában szolgált. 1572 januárjában ugyanis Báthory István kíséretében, mint aulae familiáris érkezett Brassóba.32 Mint a fejedelem udvari lovasságának a tagja, Békés ellen harcolt 1575-ben, és egyike volt azoknak, akik az augusztusi országgyűlésen, ahol Békés Gáspár hívei fölött ítélkeztek, az ítéletlevelet aláírta.33 Hűségéért és vitézségéért jutalmul 1576 februárjában Báthory István Thornyinak adományozta Pusztakamarást és Szombattelke egy részét, amelyet hűtlenné vált rokonától, Thelegdy Mihálytól kobozott el.34 Amikor Báthory István elfoglalta a len29 I. Ferdinánd adománylevele, Bées, 1564. április 4. közölve: Vörös Mihály: A bajnokok vég-Gyula várában. S. a. r„ jegyz.: Szentmártoni Szabó Géza. Gyula, 2005, (Gyulai Füzetek 15. Szerk.: Erdmann Gyula) 118-119.

30 Barta Gábor. Szentes története a középkorban és a török hódoltság idején. In: Tanulmányok Szentes város történetéből. Szerk. Labádi Lajos. Szentes, 2001, 49-178.

31 Thomyi Tamás személyével a róla készült Vörös Mihály-féle verses históriának köszönhetően többen is foglalkoztak: Eckhardt Sándor: Toronyi Tamás. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1965 597-598.; Uő.: Egy régi magyar hősi ének a ponyván. In: Irodalomtörténet, 1952 58-68; Imptom József: Toronyi Tamás. In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum jubileumi évkönyve. Szerk.: Dankó Imre. Gyula, 1960, 61-66.

32 Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király levelezése. I. S. a. r.:, Veress Endre. Kolozsvár, 1944, 175.

33 EOE II, 565-566.

34 Báthory Kristóf egy évvel későbbi megerősítése tartalmazza az eredeti oklevél szövegét. Beszterce, 1577. január 25. Román Országos Levéltár Kolozs megyei Igazgatósága, Kolozsvár, Kemény család levéltára, nr. 115/1. 60. Mivel a beiktatásról szóló jelentést Thornyi

107