Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

HORN ILDIKÓ: Magyar végvári tisztek erdélyi karrierlehetőségei a 16. század második felében

magától értetődő természetességgel karolták fel. Báthory Kristóf közbenjárására már ekkor marosszéki és tordai birtokokat kapott, többek közt az 1562-es zavargások alatt elpusztult Léta várát, amelyet romjaiból ő építtetett újjá.25 A Báthoryak előretörésével Ghyczy János karrierje is tovább emelkedett; 1571-ben, amikor Báthory István fejedelem lett, Báthory Kristófot tette meg a váradi vár főkapitányának, helyettesének pedig Ghyczyt nevezte ki. 1577-ben már Ghiczy állt Várad élén, és nem sokkal később a fejedelmi tanácsba bejutott, és végül, mint az köztudott, az 1585 és 1588 között viselt Erdély kormányzója címmel koronázta meg a pályáját.26

Ghiczy János személye már átvezet az áttelepülők egy másik csoportjához, azokhoz, akik egy adott végvári közösségből nagyjából egy időben érkeztek a fejedelemségbe. Két olyan központ volt, amely több jeles katonát is adott Erdélynek, az egyik Gyula, a másik Eger vára. Gyula esetében ez természetesnek mondható, mert a földrajzi közelség, az egyébként is meglévő erdélyi kapcsolatok és a vár védői közt lévő erdélyiek szinte evidenssé tették, hogy a vár eleste után az elmenekülő védők egy része János Zsigmond területén keressen menedéket és új lehetőségeket. Ghiczy János mellett az egykori gyulai tisztek közül Thomyi Tamás futotta be a legnagyobb karriert. Kemény János önéletírásában így emlékezett vissza anyai nagyapjára: „Thomyi Tamás, Gyulában lakott, igen híres vitéz s nagy főember volt. Első halálos kop- jatörése, bajt-viadalja, akkor Aradban lakott Deli Húszain híres törökkel tizennyolc esztendős korában szerencsésen volt; azután is sok jeles dolgai. Onnan hívatott bé Erdélyben lugosi és karánsebesi bánságra, adván melléje az pusztakamarási, magyargáldi akkori időben szép jószágokat néhány falubéliekkel.”27 Thomyi Tamás családjáról, származásáról kevés adat maradt ránk. A szentesi nemesi előnévvel szerepelő Thomyi vagy Thornyai család Csongrád vármegye régi birtokosai közé tartozott, Szentesen, illetve környékén birtokolt részjószágokat, ezenkívül a Thornyiaknak a 16. század első felében Gyulán, a Bojtorján nevű városrészben voltak házaik.28 A család

25 MÓL, Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára F 1 Libri Regii I. ff. 102, 105.

26 Jakab Elek: A Ghyczyek Erdély történetében, különös tekintettel a kormányzási intézményre. (Értekezések a történelmi tudományok köréből. VI. kötet. 5-ik szám.) Bp., 1876.

27 Kemény János önéletírása és válogatott levelei. S. a. r.: V. Windisch Éva. Bp., 1959, 73.

28 Gyula város oklevéltára (1313-1800). Szerk.: Veress Endre. Bp., 1938, 220, 226, 227, 230. és Károlyi László, [Éble Gábor. Pettkó Béla] A nagykárolyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklástörténete II. Bp., 1911, 51-52.

106