Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

HORN ILDIKÓ: Magyar végvári tisztek erdélyi karrierlehetőségei a 16. század második felében

tott be a fejedelemségben. Ghiczy János bátyja mellett, Érsekújváron szerezte meg a vitézi alapokat, majd visszatért Nádasdy Tamás udvarába. Bátyjai szerették volna megnösíteni, és arra kérték a nádort, hogy a nemrég elhunyt Telekessy Imre lányát szerezze meg öccsük számára.20 A házasság a kislány zsenge kora, majd Nádasdy halála miatt nem jött létre. Ura halála miatt kényszerült az újabb váltásra: királyi szolgálatba lépve Gyula várába költözött, ahol 1564 decemberére már a vár egyik kapitánya lett.21 A vár főkapitányi tisztét Kerecsényi László látta el, aki felesége révén sógorságban állt a Báthory fivérekkel. Ghyczy alig kétéves gyulai pályafutása mozgalmasan alakult, 1565-ben Schwendi Lázár parancsnoksága alatt a gyulai csapatokkal a kisari csatában harcolt az egyesült erdélyi-török haderő ellen. Az ütközetben kitüntette magát, de egy lándzsaszúrástól megsebesült.22 Mire felépült, 1566 júliusában ismét török csapatokkal kellett szembenéznie. Szulejmán szultán személyesen vezette hadait Magyarországra, s míg ő a fősereggel Szigetvárt fogta körbe, nagyvezírét, Pertáf pasát Gyula ostromára küldte. A vár két és fél hónapos ostroma során kitűnt vitézségével, Istvánffy Miklós hosszan magasztalta tetteit.23 Amikor Kerecsényi László főkapitány a vár feladása mellett döntött, Ghyczy volt a vezetője annak a végül kisebbségben maradó csoportnak, amely a vár védhetőségével a harc folytatása mellett érvelt. Bár Istvánffy nyomán történetírásunkban az a nézet terjedt el, hogy Ghyczy Gyuláról egyenesen Nagyváradra menekült, és már ekkor János Zsigmond szolgálatába lépett, valójában először Horvátországba, legkedveltebb bátyjához, Ghyczy Farkashoz ment. Az elkövetkező két évet itt töltötte, s csak a drinápolyi béke megkötése után, feltehetőleg a katonák nagymérvű elbocsátása miatt kényszerült új helyet keresni magának.24 Mivel áttelepülé- se egybeesett a Dobó-Balassa mozgalommal, Ghyczy magyarországi birtokait is elkobozták. 1569 első felében költözött Erdélybe, ahol a Báthoryak

20 Telekessy Katalin gazdag hozománya apja végrendeletéből ismert: Thelekessy Imre kassai kapitány végrendelete. Közli: Komáromy András. In: Történelmi Tár. 1891. 139-145.

21 Az 1564 májusában tartott mustra szerint Beke Pál kapitány alatt szolgált huszonhat lóval, ez év decemberében viszont már maga is királyi kapitányként szerepelt. Gyula város oklevéltára. 1318-1800. Szerk.: Veress Endre. Bp. 1938, 358, 378-380.

22 Karácsonyi János: Békés-vármegye története. Gyula,1896. 1. 147.

23 Istvánffy Miklós Magyarok dolgairól írt históriája 1/2. Tállyai Pál XVII. századi fordítása. S. a. r.: Bénits Péter. Bp., 2003. 402-407.

24 Ghiczy Farkas írta egyik levelében, hogy „itt Horvátországban minden fizetett népnek, hadnagynak búcsút adtak, elbocsátották őket” Nagy, 1929, 20.

105