Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)
VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - SARUSI KISS BÉLA: Murány szerepe a reformáció terjesztésében
zadban készült másolatban maradt az utókorra az az 1596. január 14-én öszsze- állított 64 pontos hitvallás, melyet az 1594—1596 között Murányban szolgáló lelkész, Johannes Rimanovianus állított össze.21 Ezt rajta kívül, még 17 gömöri és kishonti lelkész illetve egyházi ember írta alá 1596. január 14 és 1597. február 13 között. A megerősítési záradékban pedig ismét Herberstein kapitányt, valamint még három környékbeli földbirtokos nevét találjuk. Zoványi Jenő szerint ez a hitvallás már egyértelműen luteri irányzatúvá alakult az előzőhöz képest, ugyanakkor nem hallgatható el, hogy a Fried féle hitvallás előszavában is arról esik szó, hogy megfogalmazásukra a terjedő kálvini, ariánus és más szektáktól való megkülönböztetés miatt volt szükség. Az evangélikus hitelvektől való eltérést tehát már a korábbi hitvallás is elvetette. A várban állomásozó német katonák többsége eredetileg is a protestáns hitelveket követhették, de a várba kinevezett evangélikus lelkészek hatására bizonyára idővel mindegyikük számára kötelezővé válhatott az evangélikus hitelvek betartása, annak ellenére, hogy a várra, illetve a vár katonáinak hitgyakorlatára vonatkozóan semmit sem tartalmaz a várlelkészek által kiadott hitelvek szövege. A 16. századi murányi lelkészek közül még egyet ismerünk név szerint: a negyedik, ismert murányi lelkész, Reinhard Márton Selmecbányán született és 1612-ben Hodrusbányán halt meg.22 Wittenbergi tanulmányai után, Selmecbányái és zólyomi szolgálatát követően került a murányi szuperintendencia élére. Murányból 1594-ben Bélabányára ment lelkésznek, majd 1595-ben Selmecbányára másodpapnak. 1602-től haláláig Hodrusbányán lelkészkedett. Minden bizonnyal a vár és az uradalom zálogba adása után Murány továbbra is otthont adott egy lelkésznek, de a Róttál részére kiállított záloglevélben foglaltakon nincs más pozitív bizonyítékunk erre. A Rottal-féle birtoklás minden bizonnyal a lelkészek és az egyházi élet számára is hanyatlást okozott, mert bár előírta számára az uralkodó, hogy minden más költséget, ami a vár fenntartásával járt, neki kellett fizetni, különösen az iskolamester vagy lelkész tartását, de nem lehet komoly kétségünk afelől, hogy Róttál sok más kötelezettséghez hasonlóan ezt a feltételt sem teljesítette maradék nélkül. 21 Zoványi szerint egy murányi zsinaton, valószínűleg 1584-ben fogadták el a „murányi kánonokat”, melyek 1590-i szlovák kidolgozása 18 cikkbe foglalta és némileg módosította is az eredeti 25 cikket. Gyökeres átdolgozása 1594-ben történt meg, amikor is lutheri szelleművé lett a már 64 pontból álló szöveg, melyet Julius Herberstein prefektus aláírt és megerősített. Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. 3. jav. és bőv. kiad. Szerk.: Dr. Ladányi Sándor. Bp., 1977. 22 Uo. „Reinhard Márton” szócikk. 97
