Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - SARUSI KISS BÉLA: Murány szerepe a reformáció terjesztésében

A Fried-féle hitvallást eredetileg 5 lelkész,23 a Johannes Rimanovianus által összeállított 64 pontos hitvallást 1596. január 14-én, Rimanovianuson kívül, még 17 lelkész és egyházi ember írta alá. Ezt követően a környék falvainak bírói is elfogadták a hitvallást 1596. február 6. és március 10. között. Ennél több forrás nem tájékoztat arról, hogy az egyházszervezés, a hitélet hogyan zajlott, a kapitány és a lelkész milyen szerepet játszott a katonák és a helyi lakosság egyházi életének megszervezésében. Forrásaink ugyanakkor azt mutatják, hogy rendszeresen részt vett a murányi gazdasági személyzet elszámolásainak hitelesítésében, sőt gyakran bevásárlásaikra is elkísérték őket.

A murányi egyházszervezetről Zoványi Jenő megkülönböztette a Murányi protestáns majd evangélikus egyházmegyét illetve a murányvidéki protestáns egyházkerületet. Az egyházmegye része volt az egyházkerületnek. Az egyházkerület élén a szuperintendens, az egyházmegye élén pedig az esperes állt. 1584-től az egyházmegyét a kishonti és a murányi egyházkerület alkotta, melyhez 1590-ben csatlakozott a csetneki egyházkerület. Rimanovani mellett, aki a murányi egyházmegyét felügyelte, két „consenior” tevékenykedett a kishonti és a csetneki egyházmegyében. A hitvallás merevsége miatt az ekkor már 32 anyaegyházból álló egyházmegyéből 1596 után a kishonti elszakadt, majd a csetneki és a murányi is kettévált. A három egyházmegye aztán 1600. április 26-án egyesült újra.

A várban az uradalom zálogba adásáig, 1602-ig tarthatták királyi zsold- ban a protestáns lelkészeket és ezt követően sem mondott le a központi kormányzat arról, hogy a várban állandóan egyházi ember tartózkodjon. 1602-ben Hans Jakob von Rottal szendrői kapitány olyan záloglevelet kapott, amelyben minden a vár fentartásával járó költséget, „különösen egy iskolamester vagy lelkész tartását”, írta elő a zálogbirtokosnak. A lelkész tartásának költsége azért is kerülhetett a záloglevélbe, mert ezt kiemelten fontosnak tartották a feltételek megfogalmazói, de talán azért is, mert felismerték azt, hogy az új zálogos valószínűleg ezen a poszton kezdhette volna a takarékoskodását. A várat ennek ellenére nem kerülte el a „Róttál csomag”. A két évvel később keletkezett, a várban szolgálókról készült összeírásban már sem iskolamester, sem lelkész nincs felsorolva. Ugyanakkor a Rottal-féle „kiigazítás/egyensúly teremtó program” nemcsak a lelki, hanem a testi táplálékot is elvonta a katonáktól, akik folyamatos kérvényeikben elsősorban utóbbiak miatt méltatlankodtak, a lelkészük hiánya egyáltalán nem foglalkoztatta őket.

23 OSZK Kézirattár Quart. Lat. 1169. föl. 96v-97r.

98