Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - SARUSI KISS BÉLA: Murány szerepe a reformáció terjesztésében

1540-es években főképpen Stöckel Lénárd (1510-1560) teológiai vezetése és Thurzó Elek főúri támogatása segítségével előrehaladt a reformáció. 1549-ben Kassa, Lőcse, Bártfa, Eperjes és Kisszeben aláírta a Confessio Pentapolitanát, ezzel a lutheri hitvallás alapjára helyezkedtek. A hét felvidéki bányaváros 1559-ben a Confessio Heptapolitana aláírásával követte a fenti városokat. Fried a murányi lelkészként valószínűleg ennek a két példának mintájára készítette és fogadtatott el a környék protestáns lelkészeivel és híveivel a murányvölgyi testvérek hitvallását.16 Bár az egyháztörténeti szakirodalomban ez a hitvallás ismert és már a teljes szövegét is közrebocsátották, pontos keletkezési ideje nem került meghatározásra. Mivel Fried nevével egyéb forrásainkban 1578-ban találkozunk utoljára,17 feltételezhetjük, hogy a Murányvölgyi testvérek hitvallása eddig az időpontig keletkezhetett.18 (Annyi biztos, hogy 1566 júniusa után, és még Maskó Menyhért prefektusi idejében - és Maskó utolsó, jórészt betegsége miatt ausztriai birtokán töltött időszaka, kb. 1582 előtt keletkezett.)

A Murány-vidéki/völgyi (tractus) testvérek részére kiadott 25 pontos hitvallást keletkezésekor Maskó Menyhért prefektus és öt lelkész erősítette meg.19 Az eredeti hitvallás, vagy erről eredeti másolat nem maradt fenn, ugyanakkor másolattal rendelkezünk egy 1590. február 10-én született megerősítésről, amelyben Julius Herberstein várkapitány és Csetneky István földesúr ezt megerősítette.20 Utóbbi Csetneken és környékén bírt jelentősebb birtokokkal, így aláírása az e terület környékén élő hívők számára volt fontos. Sajnos szintén csak a 18. szá16 Országos Széchényi Könyvtár (=OSZK) Kézirattár Quart. Lat. 1169 föl. 92. Közli: Járt Galh: Murán. Presov, 2001. 198-201. p. A hitvallás a Jankovich gyűjteményből került Nemzeti Múzeum Könyvtárába, majd az OSZK-ba. Több más magyar protestantizmussal foglalkozó forrás mellé kötve jelenleg a Quart. Lat. 1169. sz. jelzet alatt található. Julius Herberstein prefektus aláírása és megerősítése föl. 91. v. „hatt diese nachfolgende Artickel mit seinen angebomen Insigel bekrefftigt und sich yhnen mit einen Christlichen genüth unterschrieben.” Fridre utaló szövegrész pedig: „Articuli quidam a Reverrendo Domino Cypriano Fried, Sacrae Romanae Caesareae Raegiaque Maiestatis concionatore in arce Murany, necnon eiusdem tractus subscriptorum pastorum electus superintendente, praefatis pastoribus illic propositi et ab iisdem recepti atque a magnifico domino Melchiore Mashko ad Nyederlays [...] capitaneo ac provisore arce in Murany [...] sigillo confirmati.”

17 MOL E 159 Regesta decimarum 1578/12-20. fuz. fol. 727.

18 Mikulik 1578 körülire teszi: Mikulik, 1917. 16.

19 Dániel Weidling regiomontanus et pastror Czytnekiensis, Casparus Lány Czaczinsky, Laurentius Malochowsky, Andreas Passer és Albertus Ranoi.

20 OSZK Kézirattár Quart. Lat. 1169. föl. 96v-97r.

96