Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)
VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - G. ETÉNYI NÓRA: A „türkenlied” reneszánszai - A magyar vonatkozású német népénekek típusai és életszerűsége
tak, nemcsak azért, mert a népdalokból, népi vallásos énekekből eredtek dallamaik, hanem a primér funkciójuk a közös éneklésben rejlett, a népdalokhoz, gyerekdalokhoz, katonaénekekhez és a vallásos énekekhez hasonlóan. A műfaj virágzása önmagában is mutatja, hogy a társadalom legszélesebb rétegei számára információkat kellett eljuttatni az ősellenségnek tartott törökről.* 2 A dallamjelzéssel vagy kottával azonosított, törökkel kapcsolatos históriás énekek és egyházi énekek archaikus formát közvetítettek modem keretben. A távoli területről gyorsan megérkező nyomtatott híreket auditív módon, felolvasva, énekelve teijesztették az adott közösség számára. A „türkenliedek” túlnyomó többségénél nem ismerjük a szerzőt. Ami azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy valóban a „nép hangja” lenne, sokszor a versek színvonala azt érzékelteti, hogy müveit ember lehetett a szerző, aki azonban szívesen tűntetné fel művét a köz- vélekedés tükrének, vagy nem szívesen tűnne fel egy népének szerzőjeként.3 A műfaj elismertségéhez, színvonalának emelkedéséhez azonban Hans Sachs és a nürnbergi mesterdalnokok nagyban hozzájárultak. A törökkel kapcsolatos német népénekek az évszázadok folyamán fokozatos átalakuláson mentek keresztül, s a műfajon belül számos változattal találkozhatunk. A legnagyobb számú forrást feltáró, a kora újkori röplapokról, A 15-17. századi német hírlapok magyar vonatkozásainak forráskritikájához. Bp. 1942. Robert Schwobel: The Shadow of the Crescent: The Renaissance Image of the Turk (1453-1517) Nieuwkoop, 1976. Winfried Schulze: Reich und Türkengefahr im späten 16. Jahrhundert. Studien zu den politischen und gesellschaftlichen Auswirkungen einer äusseren Bedrohung. München, 1978. Maximilian Grothaus: „Der Erbfeind christlichen Namens” Studien zum Türkenfeindbild in der Kultur der Habsburger Monarchei zwischen 16. und 17. Jahrhundert. Graz, 1986. Franco Cardini: Europa und der Islam. Geschichte eines Missverständnisses. Aus dem Italienischen von Rita Seuss. München, 2000. Bodo Guthmüller - Wilhelm Kühlmann: Europa und die Türken in der Renaissance, Tübingen, 2000. 2 Rolf Engelsing: Analphabeten und Lektüre. Zur Sozialgeschichte des Lesens in Deutschland zwischen feudaler und industrieller Gesellschaft. Stuttgart, 1973. Wilhelm Kühlmann: Der Poet und das Reich. Politische, kontextuelle und ästhetische Dimensionen der humanistische Türkenlyrik in Deutschland I. Europa und Türken 2000. 193-248. Almut Höfert: Den Feind beschrieben „Türkengefahr” und europäisches Wissen über das Osmanische Reichs 1450-1600. Campus Historische Studien Band 35. Frankfort - New York, 2003. 3 Michael Schilling: Das Flugblatt als Instrument gesellschaftlicher Anpassung. In: Literatur und Volk im 17. Jahrhundert. Probleme populärer Kultur in Deutschland. Hrsg, von Wolfgang Brückner, Peter Blickle und Dieter Breuer. Wolfenbütteler Arbeiten zu Barockforschung, 13. Wiesbaden, 1985. Michael Schilling: Bildpublizistik der frühem Neuzeit. Aufgaben und Leistungen des illustrierten Flugblatt in Deutschland bis um 1700. Tübingen, 1990. (Studien und Texte zur Sozialgeschichte der Literatur, 29.) 70
