Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - R. VÁRKONYI ÁGNES: Végvár és kultúra

fegyveres szolgálat fejében kiváltságokat nyert szabad parasztok csoportjai élnek sajátos közösségi tudattal.24

Minden innováció, közvetve, vagy közvetlenül hagyományokon építkezik tovább, és teremt új kulturális értékeket. A középkori Magyarország ötszáz éves történelmének sokrétű gazdag hagyományát adta át Mohács évszázadának, alkotóképes és már differenciált értelmiséggel. Változatos történelme, a szent királyok hagyománya, szakrális helyei, a humanizmus eszmevilága, a Biblia tolmácsolására, s az új jelenségek megnevezésére már egyaránt alkalmas anyanyelv erősítették a keresztény Európához tartozás tudatát. Ez a fejlettségi szint biztosította, hogy az ország súlyos viszonyaihoz képest aránylag gyorsan befogadta a nyugati világ olyan megújulási hullámait, mint a reneszánsz, a reformáció, a könyvnyomtatás, az írásbeli anyanyelvi kultúra, a katolikus reformmal teret hódító személyes vallásosság. Elterjedtek a tűzfegyverek, kialakult a centralizált, majd az abszolutista államrendszer.25

A reneszánsz Európa egyik legfőbb kritériuma, amint láttuk az időhöz fűződő viszony, az idő értékéről alkotott felfogás átalakulása. Edward Thomson vizsgálva a különböző népek időtudatát, egyenesen arra a megállapításra jutott, hogy a újkori Európa szellemi határát az órák elterjedése jelzi. A határ ott van, írja az 1300 ésl650-es évek közötti időkről, ahol a mechanikus órák elterjedtek. Ahol kialakul a modem időfelfogás.26

Leltárak, levelek, jelentések, festmények, metszetek, egykorú leltárak, írói művek tanúsítják, hogy Európa óratérképén nincs Közép-Európa keleti térségeit a nyugati világtól elválasztó határ. Ebben az időben nincs Magyar- országot Európa középső és nyugati régióitól elkülönítő „időtudat törésvonal.” Természetes, hogy az órák száma kevesebb, minőségük is más. Bár általánosítani aligha lehet. Gyöngyösi István költeményébe foglalta, hogy Széchy Mária kis kék zománc berakásos órájára nézett, nehogy lekésse titkos találkáját. Szirmay András pedig a 17. század végén a drága, de megbízható „angol órát” vásárolta meg.

24 Varga János: Jobbágy rendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556-1767. Bp., 1969.

25 Kelenik József: A hadügyi forradalom és hatása Magyarországon a tizenötéves háború időszakában. Hadtörténelmi Közlemények 103 (1990) 3. 85-95.

26 Edward P. Thompson: Az idő, a munkafegyelem és az ipari kapitalizmus. In: Időben élni, 60-61.

21