Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)
VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - R. VÁRKONYI ÁGNES: Végvár és kultúra
Az iskolai szabályzatok, különböző rendtartások, udvarbírói, jószágkormányzói utasítások tanúsítványa szerint egykorú követelmény lesz a szigorúan beosztott idő. Nélkülözhetetlenné válnak a régi tapasztalatokat őrző, de már politikai prognózisokkal, a vásárok időpontjának közlésével bővített kalendáriumok. A XVI. század előrehaladtával a leveleken szigorúan feltüntetik az időpontot. Esterházy Miklós nádor pedig udvari rendtartásában előírja az inasoknak, hogy ebéd előtt egy órát, ebéd után egy vagy két órát olvassanak.27 Ellenvethető és joggal, hogy ezek a kiragadott példák vajon az új idő tudat megjelenésének jelzései? Valóban mindez nem ilyen egyszerű. Az időhöz való viszony változása egybeesik az ugyancsak nagyhorderejű váltással: a szóbeliség mellett megjelenik az írott, a nyomtatott szöveg. Mindkettő, az időtudat változása és az áttérés az írott, a nyomatott szövegre erőteljesen kihat a közösség szerveződésére. Hogyan érvényesül mindez a végvári kultúrában? Tinódi Tinódi Lantos Sebestyén a kultúra változásának e döntő időszakában teremtett új műfajt. Roppant életművet hagyott hátra. Információit közvetlenül az események átélőitől szerezte, és a kiválasztás, a szerkesztés, a hangsúlyok, a meggyőzőerő révén művei hatása alig felmérhető; a társadalom széles köréhez jutottak el históriás énekei nemzedékekre kihatóan. Műveiben rengeteg időkategóriával él. Erre a gazdag idő-katalógusra tudomásom szerint kevéssé figyeltek fel életművének gondos vizsgálói. Kínosan ragaszkodik az időpontok megjelöléséhez, sokféle idő-fogalmat használ, árnyalt és változatos idő meghatározásokkal él. Érti a módját, hogy a helyi eseményeket történelmi távlatba helyezze. Az Eger vár viadaljáról való ének bevezetőjében egybeszerkeszti a jelent, a múltat és a jövőt. A múlt megket- tőzötten kap nyomatékot. Tinódi először elsorolja a hat csodát, a személyekhez kötött öt történelmi eseményt, csupa veszteséget, hogy annál nagyobb hangsúlyt kapjon a hatodik csoda, az egri győzelem. Majd ismét kissé visz- szalép, és most már 1548-tól sorolja a vár eseményeit, pontosan évekhez 27 Koltai András (Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és az előszót írta): Régi magyar rendtartások. Bp., 2001. 87. 22
