Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - R. VÁRKONYI ÁGNES: Végvár és kultúra

gazdálkodásának korszerű és elfogulatlan feltárása és ellenőrzése érdekében. Ha az adókat, a munkaerőt, az élelmezést, az építőanyagot, a szállítást, a tüzelőt és ami a legfőbb, az emberi életet nézzük, Magyarország társadalma erején felül járult hozzá a végvárrendszer kiépítéséhez és fenntartásához.23

A védelem főleg a Duna-táji országok közös érdeke volt, az Oszmán Birodalomhoz csatolt terület visszafoglalása, az ország egységének visszaállítása viszont elsősorban a magyar társadalom elemi létébe vágott. Sajnálatos idővesztés viszont, hogy a magyar kezdeményezések a török visszaszorítására hosszú ideig eredménytelenek maradtak. Európának pedig másfél évszázadába telt, amíg egyesíteni tudta anyagi, diplomáciai és szellemi erőit, hogy a Liga Sacra csapatai a Balkán küszöbére szorítsák az oszmán hatalmat.

Régi kérdés, hogy mi tartotta meg Magyarországot másfél évszázadon át? Mi tette képessé megosztott állapotában, hogy létrehozza a másfél évszázadon át három részre széttört ország egységét építő új fejleményeket. Az egység lényegében már létrejött akkor, mielőtt még a Liga Sacra csapatai katonailag visszafoglalták volna az ország középső területét, bevették volna Erdély nyugati kapuját, Váradot. A kérdés annál inkább jogos, mert nem csak politikai megosztottságban élt az ország, hanem társadalmát sokféle más, vallási, nyelvi, gazdasági különbség terhelte. Eltérő mentalitás jellemezte a síkföldek és a hegyvidékek lakosságát, a főúri udvarok népét, a városok lakóját és a vidéki jobbágyot, nemest, cívispolgárt és a bortermelő, sókereskedő és állattartó népességet. A jobbágyság több rétegre különül el, anyagi és egzisztenciális esélyei szélsőségesen változóak, a várak körül

23 Sugár István: Az egri vár gazdálkodása a XVI. század végén. In: Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században. Szerk. Bodó Sándor - Szabó Jolán. Eger, 1983. Studia Agriensia 3. 147-153.; Perjés Géza: A védelemről általában és a végvárak anyagi ellátásáról. In. Végvár és ellátás. Szerk. Petercsák Tivadar és Berecz Mátyás. Eger, 2001. Studia Agriensia 22. 37-52.; Czigány István: A végvári katonaság ellátása. Uo. 53-66.; G. Etényi Nóra: Hírek és számok a magyarországi hadellátásról a 16-17. századi nyomtatványokban. Uo. 85-106. Kenyeres István: A várbirtok szerepe a 16. századi magyarorszgi végvárrendszer ellátásában. Katonai elképzelések az egri és a szatmári vár ellátására. Uo. 131-182.; Pálfjy Géza: A törökellenes határvédelmi rendszer fenntartásának költségei a 16.század második felében. Uo. 183-220. Sarusi Kiss Béla:A murányi vár és uradalom, a XVI. század második felében. PhD disszertáció ELTE BTK Doktori iskola. Kézirat. Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században. Levéltári Közlemények 74. (2003) 1-2. 59-103. Kenyeres István: Egy nagybirtok igazgatása és gazdálkodása a 16. században. (A trencséni várbirtok 1543 és 1564 között) Levéltári Közlemények 68. (1997) 1-2. 99-142.

20